Bár még nincs elfogadott törvény, úgy tűnik, a legfontosabb kérdések már eldőltek az új választási rendszerrel kapcsolatban. Eldőlni látszik, hogy egyfordulós rendszerben a mandátumok nagyjából felét egyéni választókerületekben lehet megszerezni, a másik felét pedig egy második, a pártok országos listájára leadott szavazatok alapján osztják el.

A legfrissebb információk szerint a rendszer nagyon gyenge kompenzációs elemet fog csak tartalmazni, ami összességében, a többi változást is figyelembe véve azt jelenti, hogy a jelenleginél lényegesen aránytalanabb, a szavazatok relatív többségét megszerző pártot erősen jutalmazó struktúra jön létre. Amit még nem tudunk, az az, hogy a kormánytöbbség miképpen fogja kialakítani az egyéni választókörzetek határait, ami elvileg szintén befolyásolhatja a választások kimenetelét, hiszen részletes és pontos választásföldrajzi információk birtokában lehetőség nyílik úgy meghúzni a kerülethatárokat, hogy egy adott párt – ebben az esetben a Fidesz – szavazói a lehető „leghatékonyabban” legyenek elosztva, minél több körzetben eredményezve kicsi többséget.

Ugyanakkor az egyéni választókerületek számának jelentős csökkenése (a mai százhetvenhatról hozzávetőleg százra) korlátozza az ilyen típusú manipuláció lehetőségét, mert minél nagyobbak a körzetek, szükségképpen annál jobban tükrözik az országos erőviszonyokat, és ezért annál nehezebb a tényleges országos támogatottsági sorrendtől eltérő mandátumelosztást mesterségesen kieszközölni. A változások összhatásaként tehát a jelenleginél aránytalanabb választási rendszer jön létre - írja a cikk szerzője. A teljes cikket elolvashatja a szuverén.hu oldalon.