Zakajevet, aki Csecsenföld illegalitásban élő elnökének, Aszlan Maszhadovnak a személyes képviselőjeként vett részt a dán fővárosban lezajlott "csecsen világkongresszuson",  októben 30-án vették őrizetbe a dán hatóságok Oroszország kérésére. Zakajevet az orosz hatóságok azzal gyanúsítják, hogy a moszkvai Melnyikov utcai színházban októberben elkövetett túszszedő támadás előkészítői közé tartozik. 
Oroszország Dániában szolgálatot teljesítő nagykövetét kedden bekérették a külügyminisztériumba, hogy részletesen megindokolják előtte a kiadatás elutasítását. Lars Vissing moszkvai dán nagykövet már november elején emlékeztetett: Koppenhága nem adhat ki senkit egy olyan országnak, ahol halálbüntetést alkalmazhatnak. A dán hatóságok, ugyancsak november elején, úgy ítélték meg:  Oroszország a kiadatási kérelemben nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy Zakajev terrorista cselekményeket hajtott végre, s további bizonyítékokat kértek Moszkvától.
Oroszország az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt él panasszal a dán igazságügy-minisztérium keddi döntésével szemben. Az orosz ügyészség szerint a dán igazságügyi szervek hozzáállása sérti a nemzetközi terrorizmus elleni harcról szóló európai konvenciót, és az Emberi Jogok Európai Bíróságán kívül nincs más fórum, ahol panasszal élhetnek ebben az ügyben.
Zakajev szabadon engedését éles hangon ítélte el Igor Ivanov orosz külügyminiszter is, aki szerint Koppenhágát politikai szempontok motiválták a döntésnél. "Az orosz kormány kategorikusan elutasítja a dán határozatot" - mondta. A politikus szerint Moszkvának jelenleg nincsenek információi arról, hogy Zakajev hol tartózkodik szabadlábra helyezése óta. Jurij Csajka orosz igazságügy-miniszter szerint a dán igazságügyi tárca politikai és nem jogi okokból tagadta meg kedden Ahmed Zakajev, Aszlan Maszhadov csecsen szakadár politikai vezető nemzetközi megbízottjának kiadatását. Csajkát - beszámolója szerint - nem érte váratlanul a döntés, bár mint kifejtette, "a bizonyítékok alapján Koppenhágának eleget kellett volna tennie a kiadatási kérelemnek".
Aszman Firzaulli, Maszhadov dániai képviselője viszont törvényszerűnek nevezte a koppenhágai döntést. Felhívta a figyelmet arra, hogy Dánia az EBESZ soros elnöki tisztét töltötte be 1997-ben, amikor Maszhadov győzelmével végződő választásokat tartottak Csecsenföldön. Firzaulli szerint az orosz fél már eleve jogellenesen lépett fel Zakajevvel szemben: a Moszkva által felvetett ügyek ugyanis kizárólag az 1996 előtti időkre vonatkoztak, amelyeket semmissé tett az első csecsen háborút lezáró haszavjurti megállapodás Borisz Jelcin akkori orosz elnök és Maszhadov között.
Zakajev a londoni belga nagykövetségen kapott schengeni vízumot, de az orosz Interfax hírügynökség információi szerint Brüsszel nem látja szívesen őt. A szakadár vezető védelmében magát aktivizáló Vanessa Redgrave brit színésznő már korábban felajánlotta londoni házát, ahol Maszhadov megbízottja ezt megelőzően is vendégeskedett. Zakajev egyébként tavaly tárgyalt Moszkvában Viktor Kazancevvel, Putyin észak-kaukázusi képviselőjével. Akkor Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml információs vezetője is komoly politikusnak nevezte, akivel "lehet tárgyalni, és akinek nem tapad vér a kezéhez". Moszkva a Dubrovka utcai színházban lezajlott túszdráma után vette elő Zakajev ügyeit, abból a gyanúból kiindulva, hogy Maszhadov állt a terrorcselekmény mögött. A túszdráma ugyanakkor nem szerepelt Zakajev Koppenhágának átadott bűnlajstromán.
Moszkva és Koppenhága viszonyában törés következett be a moszkvai túszdrámával szinte egy időben zajló világkongresszus engedélyezése miatt: Vlagyimir Putyin orosz elnök lemondta dániai hivatalos látogatását, az Oroszország-Európai Unió csúcstalálkozót Koppenhágából Brüsszelbe helyezték át, és a legnagyobb Kreml-párti tömörülés, az Egységes Oroszország, a dán áruk bojkottjára szólította fel a polgárokat. (MTI)
Moszkvai túszdráma: vita a kártérítési kötelezettségekről
Szemle: Miért nem hasonlít a csecsenek helyzete a palesztinokéhoz?