Az archívum megnyitását eredetileg jövő év január elsejére tervezték; a néhány hetes késést az eddig titkosan kezelt iratok kutathatóvá tételének időpontját bejelentő Joaquin Navarro-Valls szentszéki szóvivő a "hatalmas iratmennyiséggel" indokolta.
A kutatók előtt februárban megnyíló archívumok az 1922 és 1939 közötti időszakra vonatkoznak, amikor Eugenio Pacelli bíboros - a későbbi XII. Pius pápa - 1922-től 1929-ig pápai nuncius volt Münchenben és Berlinben, majd 1930-tól a Szentszék külügyeit irányította. Történészek és zsidó szervezetek sokszor bírálták a katolikus egyházat a vészkorszakban tanúsított magatartása és különösen hallgatása miatt. XII. Pius hívei szerint azonban a pápa "minden lehetséges módon" a zsidók és más áldozatok segítségére sietett, és "célravezetőbbnek látta" a csendes, színfalak mögötti diplomáciai erőfeszítéseket.
Az 1931-1934 közötti időszakra vonatkozó dokumentumok csaknem teljesen megsemmisültek vagy eltűntek Berlin 1945-ös bombázása idején, illetve a pápai nunciatúrán kiütött tűzvészben. Szakértők ennek ellenére azt várják, hogy az iratokból kiderül, mit gondolt a későbbi pápa a weimari köztársaság (1919-1933) demokratikus rendszeréből a nácizmusba való átmenetről és milyen utasításokat adott a pápai nunciatúra élén őt követő utódjának. A dokumentumok várhatóan újabb adalékokkal szolgálnak arról is, mennyit tudott valójában a Szentszék a már 1939 előtt megkezdődött zsidóüldözésekről. (MTI)