A vezető londoni napilap mellett más európai és amerikai lapokban is közölt cikket José María Aznar spanyol, José Manuel Barroso portugál, Silvio Berlusconi olasz, Tony Blair brit, Leszek Miller lengyel, Medgyessy Péter magyar és Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök mellett Václav Havel távozó cseh államfő írta alá.
Kereskedjen ezzel a hírrel a Hírbörzén!
Az USA még március előtt háborút indít Irak ellen?
Utalva arra, hogy a német és francia vezetők nincsenek az aláírók között, az európai vezetők kijelentik, hogy a transzatlanti viszonyrendszer nem eshet áldozatául annak, hogy a jelenlegi iraki rendszer kitartóan fenyegeti a világ biztonságát. "E transzatlanti kötelék - ma inkább, mint eddig bármikor - az egyik garanciája szabadságunknak" - áll a szövegben.
A cikk szerint - amelynek ötlete a Reuters értesülése szerint José Maria Aznartól származik - az iraki rendszer és a birtokában lévő tömegpusztító fegyverek egyértelműen fenyegetik a világ biztonságát. "Mindannyiunkat kötelez a Biztonsági Tanács 1441-es számú határozata, amelyet egyhangúlag fogadtak el. Mi, európaiak azóta - a prágai NATO-csúcson és a koppenhágai EU-csúcson is - megerősítettük, hogy támogatjuk a 1441-es határozatot, és azt, hogy az ENSZ által kijelölt úton kívánunk haladni". A felhívás szerint ennek jegyében a nemzetközi közösségnek továbbra is egységesen kell ragaszkodnia a bagdadi rendszer lefegyverzéséhez.
A cikket jegyző politikusok szerint a tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus egymásra találása olyan fenyegetés, amelynek következményei kiszámíthatatlanok, és amelytől mindenkinek tartania kell. A levél szerint Európának nem az iraki néppel van vitája; az iraki nép valójában az első áldozata az országot jelenleg uraló brutális rendszernek. A cikk leszögezi: az ENSZ alapokmánya a nemzetközi béke és biztonság megőrzésének feladatával ruházza fel a Biztonsági Tanácsot s nem megengedhető, hogy egy diktátor módszeresen megsértse az ENSZ-határozatokat. Ha ezeknek a határozatoknak nem lehet érvényt szerezni, a Biztonsági Tanács elveszti hitelességét, aminek a világ békéje látná kárát. "Bízunk abban, hogy a Biztonsági Tanács ellátja felelősségteljes feladatát" - írják.
A cikk a brit diplomácia támogatásgyűjtő kampányának véghajrájában látott napvilágot, s a CNN tudósítása szerint az amerikai kormány politikája európai támogatottsága bizonyítékaként üdvözölte. Tony Blair, akinek országa az európai hatalmak közül egyedüliként veszi ki részét tényleges - és nagyarányú - katonai felvonulással az Irak elleni háborús készülődésből, szerda este Londonban fogadta Silvio Berlusconi olasz kormányfőt. Előző nap az ausztrál, a kanadai, a görög és a török kormányfővel beszélt, majd tárgyalt Jacques Chirac francia elnökkel, aki az európai szövetségesek közül - Schröder német kancellárral karöltve - a legvehemensebben veti el az amerikaiak vezette újabb iraki háború gondolatát. Blair pénteken George W. Bush amerikai elnök vendége lesz Camp Davidben.
A brit diplomácia mellett a brit hadigépezet is mozgásba lendült már: a Földközi-tenger keleti medencéjében jár a királyi haditengerészet húsz éve nem látott méretű, 16 hajóegységet számláló expedíciós flottája, s a védelmi miniszter a minap bejelentette azt is, hogy a szárazföldi hadsereg negyede, 30 ezer fő szintén útnak
indul a Perzsa-öböl térségébe, 300 páncélos és jelentős tüzérségi erő kíséretében.
A Medgyessy Péter által aláírt levéllel kapcsolatban a külügyi bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy Medgyessy Péternek joga van kész helyzet elé állítani a magyar közvéleményt. „Nem a Timesban kellene közölnie egy ilyen súlyú kérdésben a magyar miniszterelnöknek álláspontját, hanem mindenekelőtt Magyarországon, azt megelőzően pedig a külügyi bizottságban” - szögezte le. A politikus kérdésesnek nevezte, hogy a nyilatkozat miként hat majd az Európai Unió iraki kérdéssel összefüggő álláspontjára. Mint mondta: a belépőkkel együtt összesen 25 államból nyolc írta alá a nyilatkozatot, 17 viszont nem. (MTI)
A NATO nem döntött az Irak elleni háború támogatásáról
