A stroke a központi idegrendszer sejtjeinek pusztulása, amit az agyat ellátó erek hirtelen elzáródása, vagy az erek megrepedése okoz. A rák és a szívbetegségek után a stroke a harmadik vezető halálok, s a végleges munkaképtelenséghez vezető megbetegedések között a leggyakoribb Európában. A WHO előrejelzése szerint 2020-ra a halálos kimenetelű szívmegbetegedések és stroke esetek száma világszerte 20 millió fölé emelkedik, s ezzel ezek a betegségek veszik át a vezetést a halálokok sorában.

Még rosszabb a helyzet Magyarországon, ahol az agyi érelváltozás miatt kórházi kezelésben részesülők aránya csaknem a duplája az Uniós átlagnak. Különösen aggasztó a helyzet az 55 év alattiak morbiditása terén: egyes statisztikák szerint e korosztályokban a stroke előfordulása eléri az EU átlag hatszorosát.

Elgondolkodtató, hogy míg a stroke kockázati tényezői között a magas vérnyomás áll az első helyen, a közvélemény nincs tudatában a "néma gyilkosnak" nevezett hipertónia veszélyének, amelyet egy felmérés tanúsága szerint az emberek kétharmada nem tart komoly egészségügyi problémának. Kockázatot jelentenek a cukorbetegség, az extrém túlsúly, a vér kóros zsírértékei, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a hormonális szerekkel való visszaélés, valamint a kábítószerek is.

"Az elmúlt tizenöt évben olyan ultrahangos technikák jelentek meg világszerte, s váltak elérhetővé Magyarországon is, amelyek segítségével az érbetegséget abszolút fájdalommentesen, a betegek számára kellemetlenséget nem okozva, a tünetmentes stádiumban tudjuk kimutatni" – mondta a főorvos.

Az egyik ilyen módszer a nyakon futó, az agy vérellátását biztosító 2-2 érpár ultrahangos vizsgálata, amellyel kimutathatók az esetleges szűkületek. Még specifikusabb a másik technika, amellyel a koponyacsonton át vizsgálják az ereket - az úgynevezett transcraniális ultrahang. A beteg fejére pánt segítségével diónyi szondát rögzítenek, amely ultrahangnyalábbal pásztázza a koponyacsonton belül haladó ereket. A készülék azonnal jelez, ha a nyaláb útját olyan részecske keresztezi, amely méretében, minőségében eltér a vér alakos (vörös- és fehérvérsejtek, stb.) elemeitől.



"A módszernek az a fantasztikus előnye, hogy segítségével már akkor kimutathatók ezek a vérrögök, amikor még nem okoznak semmiféle tünetet. Tehát lehetőség van a prevencióra, arra, hogy gyógyszeresen olyan vérrögoldó kezelést alkalmazzunk, amely megakadályozza, hogy e képződmények elérjék a kritikus tömeget, olyan nagyságúvá váljanak, hogy elzárhassák az ereket. A vérrögök addig nem okoznak tünetet, amíg nem érik el a kritikus tömeget, ugyanis a szervezet tisztító aktivitása révén szétszedi, lebontja őket.

A gondok akkor kezdődnek, ha több termelődik a vérrögökből, mint amennyit a szervezet képes lebontani: ezek összecsapódhatnak, elérhetik a kritikus tömeget, s elzárhatják az eret, amelynek vérellátási területén így infarktus alakul ki" - mondta dr. Káposzta Zoltán főorvos. Ez a technika azt is lehetővé teszi, hogy felmérjék az agyi erek úgynevezett tartalékkapacitását. Amennyiben csökken az agyon átfolyó vér mennyisége, ezek az erek képesek tágulni és tartalékolva a vért, biztosítják, hogy az agysejtek több oxigént, több táplálékot nyerjenek ki belőle. A vizsgálat azt is képes kimutatni, ha normál terhelésnél az agy igénybe veszi tartalékkapacitást: ez arra utal, hogy a beteg heveny agyi keringési zavarhoz közeli állapotba került.

A készülékkel az agyi verőerek falvastagsága is mérhető, ami a szervezet koleszterin-anyagcseréjének, valamint vércukor-anyagcseréjének állapotára enged következtetni. Az érfal megvastagodása még azelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy valamit tenni kell, mielőtt szűkület alakulna ki. "

Rendkívül fontos lenne Magyarországon, hogy ez a két ultrahangtechnika, s különösen a transcraniális ultrahangkészülék minden nagy kórházban - a megyei intézményekben és a fővárosi nagy kórházakban egyaránt hozzáférhető legyen. Így minél több betegnél tudnánk megelőzni a tünetek kialakulását" - mondta az osztályvezető főorvosa.