A vérzsírok csoportjába tartozó koleszterin fontos membránalkotó lipid, szerepet játszik a nemi hormonok termelésében, nélkülözhetetlen az új szövetek előállításában, alkotóeleme az emésztéshez szükséges epesavaknak . A D-vitamin előállításához is elengedhetetlen. Testünk szükségleteit fedező részét szervezetünk állítja elő, a többit táplálékunkból nyerjük. Mivel majdnem minden állati eredetű élelmiszerben megtalálható, ügyelnünk kell az így felvett mennyiségre.

A koleszterin vízben rosszul oldódik, vérkeringésünkben a szemcsék továbbjutását fehérjeburkok, lipoproteinek segítik elő, melyeket sűrűségük alapján – alacsony: LDL és magas: HDL – különböztetünk meg. A koleszterin szintjében bekövetkező változások befolyásolhatják életfunkcióinkat; az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke hírnökei lehetnek.

A jó

A fehérjeburkok közül a magas sűrűségű lipoproteinek (high density lipoprotein, HDL) a felesleges koleszterint szállítják a sejtektől a májba. Hasznosak, mivel az érfalban már lerakódott koleszterint is képesek felvenni. A májba jutott koleszterinből többek között epesavak képződnek, amelyek a táplálék emésztését segítik elő, valamint kiválasztódnak a szervezetből . Kutatások szerint az alacsony HDL-szint gyakran szív- és érrendszeri szövődményeket jelez előre.

A rossz

A lipoproteinek közül az alacsony sűrűségűek (low density lipoprotein, LDL) a májból a sejtek számára – felhasználásra – szállítják a koleszterint. Ha túl sok kerül a véráramba, a felesleges LDL-szemcsék a falósejtek révén beépülnek az erek falába, beszűkítve azokat akadályozzák a szövetek vérellátását. Ezt az állapotot hívjuk érelmeszesedésnek, melynek későbbi következménye lehet például a szívinfarktus.

A csúf

A táplálékkal felvett zsírok, valamint testünk zsírszöveteinek legfőbb alkotórészei a trigliceridek. Szervezetünk egyik legnagyobb energiaforrása, melyet cukrokból és szénhidrátokból is elő tudunk állítani. A triglicerid emelkedett szintje magas LDL-, és alacsony HDL-szinttel jár, amely egyet jelent az érelmeszesedéssel. A laborértékek elemzésekor nem hagyható figyelmen kívül a jó és a rossz koleszterin aránya, mely nem lehet magasabb 3,5-nél.

Mit tehetünk?

© Dripnet

Koleszterin-értékeinket táplálkozásunk határozza meg, ezen belül nagy jelentőséggel bírnak az étkezési zsírok. Az egyszerű vagy többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajok révén nemcsak megállíthatjuk, hanem kedvezően is befolyásolhatjuk az eredményeket, mindemellett ügyelnünk kell a telítetlen zsírsavak megavasodására, az oxidációra is.

Fő a koleszterintudat

A növényi olajok óvják az érfalat, jól használhatók a koleszterintudatos táplálkozásban. A csíraolajok a többszörösen telítetlen zsírsavak mellett sok értékes védőanyagot tartalmaznak, amelyek megakadályozzák az oxidációt is. A természetes védőanyagok egyike az E- vitamin, de a csíraolajok más értékes hatóanyagokat is tartalmaznak: például a kukorica-csíraolaj esszenciális linol- és linolensavakban gazdag. Az étkezéseinkből ne hagyjuk ki a halat sem: magas fehérjetartalma mellett szervezetünk számára komoly jód- és halolaj-forrást jelent.