Több ország kutatóinak vizsgálatai egybehangzóan kimutatták, hogy az étkezés önmagában véve is jelentősen csökkentheti egyes életminőséget rontó tünetek kialakulásának rizikóját. 

Holland kutatók a fiatalkori nehézlégzés kialakulását vizsgálták mintegy hatszáz 8-13 éves gyereknél. Az adatok feldolgozása során arra a következtetésre jutottak, hogy a teljes kiőrlésű magvak felére csökkentik az asztma, és negyedére az úgynevezett hörgi túlérzékenység (rövidítve az orvosok ezt BHR-nek mondják) kialakulásának az esélyét. Még ennél is kedvezőbbnek találták a halfogyasztás hatásait, az ugyanis a harmadára csökkentette az asztma, és nyolcadrészére az atópiához társuló BHR kockázatát.
 
Az angliai mellkasi és légzőrszervi megbetegedésekkel foglalkozó társaság (a British Thoracic Society) kutatói 2640 dél-londoni (5–10 közötti) gyerek gyümölcsfogyasztási szokásainak vizsgálata során azt mutatták ki, hogy már a napi egy banán elfogyasztása is harmadával, és a napi egy pohárnyi almalé pedig a felével csökkentette a nehézlégzéses panaszok kialakulását. Az asztma későbbi megjelenésére azonban egyiknek sem mutatkozott semmiféle hatása.
 
A vizsgálat összesítése szerint a farmokon felnőtt német gyerekek körében ritkábban fordult elő a szénanátha, illetve az asztma, és jelentősen kisebb volt náluk általában véve is az allergia későbbi kialakulásának esélye. A fenti eredmények arra is utaltak azonban, hogy a citrusfélék, különböző zöldségek, a friss alma, narancslé és egyéb gyümölcsök rendszeres fogyasztása alapvetően nem befolyásolta az asztma fellépésének a kockázatát - olvasható a tanulmányban.