Álmatlanság, emésztési zavarok, koncentrációs nehézségek, szorongás, zaklatottság - valamennyi tünet jelezheti, hogy túlzott stressznek tettük ki a szervezetünket. A stresszelmélet megalapítójaként elhíresült Selye János endokrinológus figyelt fel elsőként arra, hogy az érzelmi, vegetatív életünket befolyásoló bizonyos hatások károsak lehetnek az egészségünkre.

Stresszmérés. Csak két percig tart © Stiller Ákos

A stressz (általános alkalmazkodási szindróma) az élet szükséges velejárója, a szervezet bármilyen megterhelésre adott válasza. Selye szerint a stressznek három fázisa különíthető el. A stresszor  (stresszt kiváltó esemény) hatására a szervezet először egy igen gyorsan kialakuló, úgynevezett vészreakcióval válaszol (alarm), a szimpatikus idegrendszer tevékenysége hirtelen fokozódik (felszabadulás); ez megnyílvánulhat heves szívverésben, szapora légzésben, vérnyomás-emelkedésben, de akár hasmenést is kiválthat. Ezt követi az ellenállás fázisa, amelyre a stresszorokkal szembeni fokozódó rezisztencia a jellemző. Ilyen esetekben, bár már történnek elváltozások a test egyes szerveiben, a stresszhatás megszűnésével az állapot orvosolható. Ám ha az ellenállás tovább tart, elérkezik a kimerülés állapota, ami az egész szervezetre kihathat.

A stressz gyakori következménye lehet a magas vérnyomás, a pszichoszomatikus betegségek, mint például a gyomor-bélrendszer vérellátási zavara, a szívinfarktus, az agyér-katasztrófa (stroke), a fertőző betegségekkel szembeni érzékenység, illetve a rákos betegségekre való fokozott hajlam. A megelőzés érdekében tehát nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, mennyit stresszelünk, illetve milyen hatással van ez a szervezetünkre. S mindez már egy egyszerű vizsgálattal kideríthető.

A stressz-szintünk ugyanis egy számítógépes program segítségével mérhető; a páciensnek nem kell mást tennie, mint a bokákra és csuklókra erősített elektródákkal két percig csukott szemmel nyugalmi állapotban maradnia. A stresszre a szív és az agy reagál a legérzékenyebben, ezen szerveink, különösen a szív viszonylag egyszerűen vizsgálhatók. A stressz-szint mérésére szolgáló készülék olyan egyedülálló orvosi berendezés, amely a szív ingerületvezetése adataiból (EKG) már két perc alatt gyors képet ad a szívünk állapotáról.

"A vizsgálat a szív funkciójában jelentkező eltérések gyors és korai felismerését teszi lehetővé. Nagy előnye, hogy már akkor jelzi az esetleges kóros eltéréseket, amikor ezek még látszólag tünetmentes szakaszban vannak" - mondta el a hvg.hu-nak Hegyi Gabriella belgyógyász, aki magánpraxisában már öt éve használja a készüléket. 

Az alapinformáció három számszerű adatból és az úgynevezett szív-portréból áll. Az első adat a szív állapotáról ad felvilágosítást: számszerű értékelést szolgáltat a 0-tól 5-ig terjedő skálán, ahol az 5-ös jelenti a legjobb értéket. A következő adat a stressz-szint, más néven a stresszindex értéke. Meghatározása a 0-100 százalékig terjedő skálán történik: a 20 százalék alatti stressz-szint igen jónak tekinthető, a 35 százalék alatti érték megfelelőnek mondható. A harmadik adat a percenkénti pulzusszám.

Szív-portré. Árulkodó színek © Stiller Ákos

"Ha a mérés során 4,5 feletti szívértéket, és 20 százalék alatti sresszértéket mérünk, akkor megnyugodhatunk, minden renben van - magyarázza a szakember. A 3,5-4,4 közötti szívértéknél és 35-50 százalék közötti stresszértéknél felhívjuk a páciens figyelmét, hogy belső tartalékai lassan kimerülnek, ez pedig különféle betegségeket idézhet elő. 2,5-3,4 közötti szívértéknél a stresszállapottól függetlenül javasolt egy általános kivizsgálás, míg 0-2,4 közötti szívértéknél azonnali orvosi beavatkozás szükséges."

A szív-portré pedig közérthető módon, a képalkotás eszközével, újszerűen közvetíti az előbbiekben felsorolt információkat. A rajzolat színeinek variációi, a portré kontúrja, valamint a három mezőjének (a pulzusszám, a stressz, és a szívritmus) színei illetve szöveges magyarázat - értékelés, illetve felhívás, ha további vizsgálatokta van szükség - szolgál nemcsak az orvos, hanem a vizsgált személy számára is érthető felvilágosítással.

Az említett információkon kívül egy többcsatornás EKG diagramot is kapunk: a felrajzolt pulzusperiódusok alapján pedig nyomon követhető a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszeri működés, a légzéssel szinkron fellépő úgynevezett légzési aritmia (a levegő bevételekor gyorsul a szívverés, kifújásakor pedig lassul), illetve az extraszisztolék (soron kívüli szívverés), amelyek helyét piros színnel jelzi a készülék. Méri a szívfrekvencia rejtett ingadozásait (Heart Rate Variability, HRV), ennek alapján képes kimutatni a szervezet vegetatív stresszértékét. (Ez azt mutatja, hogy a huzamosabb időn keresztül fennálló stresszhelyzet milyen károsodást okozott már a szív- és érrendszerben.) A számítógépes program számszerű adatokkal gazdagított táblázatokat is képes megjeleníteni a regisztrált EKG részletes elemzésével, s számos adatra vonatkozóan az úgynevezett határértékeket is közli. Amennyiben a mért adatok a határértékeken kívül esnek, a táblázat megfelelő rovatában sárga színjelzéssel hívja fel erre a figyelmet.

A stresszes munkahely is rizikófaktor © Végel Dániel

A vizsgálat nem állít fel diagnózist, ám olyan finom elváltozások felismerését teszi lehetővé, amelyek a szív komolyabb megbetegedését előzhetik meg, de utalhatnak egyéb eltérésekre is. A vizsgálat célja elsősorban a megelőzés, azaz egészséges emberek szívvizsgálata a lehetséges rizikófaktorok kiszűrésére. A veszélyeztetett csoportba tartozóknak - cukorbetegek, dohányosok, alkoholfogyasztók, fokozott feszültséggel járó munkakörben dolgozók - is ajánlott megelőzés céljából.

Óriási segítség lehet az aktuális stresszterhelés kiértékelése kezelt szívbetegeknél: az ő esetükben különösen fontos állapotuk nyomonkövetése. A vizsgálat alkalmas arra is, hogy kimutassuk, egy adott gyógyszeres kezelés milyen hatással van a szervezetre, a szív funkciójának - adott esetben - kedvezőtlen változásakor időben felhívja a figyelmet az esetleges problémákra.

Szívbetegségek, illetve azok gyógyszeres kezelésének nyomon követésére is alkalmazzuk, nemcsak a stressz szívre gyakorolt hatásainak kimutatására - szögezi le Hegyi doktornő, aki szerint a szűrővizsgálatként működő mérés különösen ajánlott azoknak, aki munkájuk során, netán otthon szembesülnek túl sok feszültséggel, lelki megterheléssel, stresszel. Ilyen helyzetekben jó, ha megbizonyosodunk arról, hogy a szívfunkciókban nem alakultak ki kedvezőtlen változások, vagy ha igen, még időben lehet orvosolni a bajt. 

Ha nem táplálkozunk megfelelően, könnyen alakulhat ki hiányállapot bizonyos nyomelemek tekintetében, ilyen például a kálium és a magnézium, amelyek igen fontos szerepet töltenek be a szív működésében - ilyenkor is érdemes elvégeztetni egy mérést. Évente legalább egy alkalommal mindenkinek ajánlott a vizsgálat, hogy kiderüljön, mennyi terhelés éri/érte a szívet.