Magyarországon eddig csak az első világháború idején kötöttek olyan kevés házasságot, mint az elmúlt évben, s először fordult elő, hogy a 15 évnél idősebb népesség körében kevesebben vannak, akik házasságban élnek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly közel 41 ezren mondták ki a boldogító igent, ami csaknem 4 ezerrel kevesebb, mint az előző évi. Csak összehasonlításként: 90-ben több mint 60 ezer házasságkötést regisztráltak, a hetvenes években pedig meghaladta a 97 ezret az anyakönyvvezető elé járulók száma. Ugyanakkor látványosan emelkedett az elmúlt tíz évben a nem törvényesített élettársi kapcsolatok száma: a korábbi 125 ezerrel szemben 2005-ben már 350 ezer ilyen kapcsolatot tartottak számon. A szabadabb kötelék a gyermekvállalásra is rányomja a bélyegét, nő a házasságon kívül született gyerekek száma: ma minden harmadik gyerek így jön a világra.

A boldogító igen felé. Kevesen lépik meg © Stiller Ákos

"A nyolcvanas években kezdődött a mélyrepülés, ekkortájt vált elfogadottá, majd egyre népszerűbbé az élettársi kapcsolat" - mondta el a hvg.hu megkeresésére Jancsák Csaba, a Szegedi Tudományegyetem ifjúságkutatója, aki szerint a tendencia számos okkal magyarázható. Míg bizonyos életesemények - például a szexuális élet megkezdése - korábban következnek be, a felnőtté válás hagyományos útja - saját lakás, házasodás, családalapítás - egyre későbbi életszakaszra tehető. A munkába állás, az egzisztencia megteremtése bonyolultabbá, illetve bizonytalanabbá vált, sokszor bukásokat is tartogat, s ez kitolja a fiatalkort egészen 30-35 éves korig. Az ifjúságkutató szerint a folyamat összefügg a hosszú távú életstratégiák, illetve a felelősségvállalás hiányával, ami a gyerekvállalásra is értendő. Más értékek lettek fontosak: anyagi háttér, karrier, egzisztencia.

Az élettársi kapcsolat semmiben sem különbözik a házasság intézményétől - ötből három megkérdezett egyetért ezzel a kijelentéssel a GfK piackutató intézet legfrissebb felmérése szerint, amely a házasság intézményéről és a családról alkotott nézeteiről faggatta a felnőtt lakosságot. A válaszadók többsége azonban nem osztja azt a véleményt, miszerint a házasság elavult; igaz, a 20-29 éves fiatalok, az egyedülállók és az elváltak körülbelül egyharmada egyetért az állítással.

"Túlzás lenne azt állítani, hogy válságban van a házasság intézménye, sokkal inkább arról van szó, hogy egyfajta értékváltás történt, újfajta családtípusok jönnek létre, az élettársi kapcsolat" - szögezi le Jancsák Csaba, aki hisz abban, hogy a lanyhuló házasodási kedv új erőre kap, hiszen az egyre rohanóbb világban fontos lesz a valakihez való tartozás. A vallásos nevelés, a szülők tradicionális családszemlélete még ma is ösztönzi a házasságkötést, a valamelyik felekezethez tartozók többségének pedig a házasság a párkapcsolat egyetlen elfogadható formáját jelenti. 

Miközben érzelmileg nincs nagy különbség - legalábbis a pszichológus szerint - a hivatalos és a nem hivatalos forma között, jogi szempontból nem ilyen egyszerű az élettársi kapcsolat. Ezt hivatott rendezni a 2009-től életbe lépő új családjogi törvény, amely lehetővé teszi az élettársi kapcsolatok regisztrálását. A regisztrált élettársak joga annyiban lesz több, hogy a párok egymás örökösei lehetnek, a közös lakás használatában a házastársakkal azonos jogokat élveznek majd, legyen szó azonos vagy ellenkező nemű párokról.



Az elköteleződés formai elemein túl viszonylag kevés szó esik arról, milyen hatással van a testi-lelki egészségre a boldog, kiegyensúlyozott házasság. Nemzetközi kutatások eredményeit vizsgálva nem árt erről is beszélni.  

Összeszokott házastársak. Egészségesebb együtt, mint külön © Marton Szilvia

Évtizedes statisztikák bizonyítják ugyanis, hogy a házasság felér egy egészségbiztosítással. Egy 2006-ban megjelent tanulmány nyolc éven keresztül vizsgálta a résztvevők egészségi és családi állapotát. Az eredmények szerint a korai elhalálozás 58 százalékkal volt gyakoribb azok között, akik sohasem álltak az oltár elé, mint házas társaik körében. Mindez nem meglepő, hiszen a házasság gyakran egyet jelent a káros szenvedélyek mellőzésével, a férjek és feleségek ritkábban ülnek hajnalokig a bárokban, a közös főzés öröme miatt egészségesebb ételeket fogyasztanak. A házasságban két ember megosztja egymás közt a feladatokat, és nem utolsó sorban a jövedelmet.

A házasságban az emberek változnak, felvesznek különböző viselkedéseket, és lemondanak rossz szokásaikról, főleg a házastársuk iránt érzett felelősség miatt. Az amerikai betegségmegelőzéssel foglalkozó központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) jelentése szerint a házasok nem dohányoznak és isznak annyit, mint egyedülálló, elvált vagy özvegy társaik. Ezek az apró életmódbeli változtatások közismerten csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák és a légzőszervi problémák előfordulását. Ha gyermek is van a családban, több idő jut mozgásra, a szabadban eltöltött időre, ami természetesen jó hatással van az egészségre.

A Health Psychology legfrissebb tanulmánya szerint a férfiaknak megnyugvást jelent, ha egy megerőltető munkanap után hazatérve szeretett feleség és gyerekek várják. A nők esetében mindez csak akkor figyelhető meg, ha kifejezetten boldog házasságban élnek. S az sem mellékes, hogy egy monogám házasságban kisebb az esélye a szexuális úton terjedő megbetegedéseknek. A rendszeres és gyakori szexuális élet velejárója a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat. 

A házasságban élő nők 20 százalékkal kevésbé hajlamosak arra, hogy szívbetegség, öngyilkosság vagy májzsugor következtében haljanak meg. A házasságban élő férfiak még ennél is nagyobb előnyt élveznek: kétszer- háromszor ritkábban halnak meg ezekben a bajokban, mint az egyedül élők.

Bizonyított, hogy a lelki egészségre is jó hatással van a házasság. A házas emberek között ritkábban fordulnak elő mentális betegségek, a depresszió és más érzelmi probléma ugyanis nem marad diagnosztizálatlan, ha van mellettünk valaki, aki figyelembe veszi hangulatváltozásainkat. A nők kevésbé hajlamosak a szorongásra és kevesebbszer panaszkodnak általános szellemi kimerülésre.

A házasság egészségre gyakorolt pozitív hatása nem csak a lelkes hitvesek koleszterinszint-figyelésében merül ki, hanem a szervezetünkben – tudtunkon kívül – számos más területen is érvényesül. A leghatásosabb a stressz csökkentésében és kezelésében. Amikor túlterheltek vagyunk és pattanásig feszül a húr, az agyban a hipotalamusz beindítja a stresszhormon, a kortizol termelődését. A kortizol arra utasítja a szervezetet, hogy hagyjon fel a legtöbb alapvető anyagcsere-szükséglettel, így minden erőnkkel a stresszt kiváltó tényező megszüntetésére összpontosítunk. Egy kísérlet során férjezett nőket figyeltek meg, fMRI vizsgálattal követték agytevékenységüket, miközben arról tájékoztatták őket, hogy erős áramütést fognak érezni. Azoknál a nőknél, akiknek férje ott ült mellettük, és fogta a kezüket, minimális hipotalamuszi aktivitást figyeltek meg azokhoz képest, akinek egy idegen vagy senki sem nyújtott lelki támaszt.

Annak ellenére, hogy a házasságot gyakran illetik olyan kritikával, hogy a viták és a konfliktusok melegágya, a házasemberek életkora hosszabb, és sokkal jobb egészségi állapotnak örvendenek, mint az egyedül élők. Az együttélés is hasonló előnyökkel jár, azonban kevésbé szoros, így valamivel kevesebb pozitív egészségügyi hatással bír, mint a házasság.