A Brit Királyi Társaság Ügyei folyóiratban közzétett tanulmány arról számol be, hogy az elmúlt három évtizedben hogyan terjedtek át olyan, eredetileg állatok által hordozott betegségek, mint az AIDS, az ebola, vagy a madárinfluenza az emberekre. A szerzők szerint az emberhez genetikailag közel álló főemlősök – majmok, csimpánzok, gorillák – jelentik a legnagyobb veszélyt, mivel a hasonló szervezeti felépítés és immunreakciók miatt sokszor hasonló mikrobákra érzékenyek.

Az emberhez genetikailag legközelebb álló főemlős a csimpánz. Korábbi kutatások szerint a szerzett immunbetegség szindróma (AIDS) is feltehetőleg egy csimpánzról terjedt át az emberre; 25 millió ember halt meg ebben a betegségben, mióta 1981-ben először regisztrálták.

Azonban a távoli rokonság sem egy életbiztosítás, állítja ez az új kutatás. Egyes kórokozók, különösen a vírusok, ügyesen alkalmazkodnak. „A madárinfluenza, a Nyugat-Nílus vírus és a Hendra vírus is óriási evolúciós távolságot tett meg az emberek megfertőzése felé” – állítja a kutatás vezetője, Jonathan Davies a santa barbarai Kaliforniai Egyetemről. A madárinfluenza és a Nyugat-Nílus vírus egyaránt madarakban található, míg a Hendra vírust a denevérek hordozzák.

„Úgy gondoljuk, hogy a jövő betegségei onnan fognak származni, ahol az emberek közeli kapcsolatba kerülnek főemlősökkel. Ez jellemző Nyugat- és Közép-Afrikára, ahol az emberi közösségek gyorsan gyarapodnak, míg az erőforrások kifogyóban vannak” – mondta a kutatás társszerzője, Amy Pederson az észak-angliai Sheffield városának Amy Pederson Egyeteméről.

„Onnan is várhatók új víruskitörések, ahol emberek korábban érintetlen, elszigetelt területekre vándorolnak. A fertőzést legalább annyira okozhatják patkányok vagy denevérek, mint egy emberszabású emlős. A kutatók szerint a kockázatokat a fajok közötti vírusátadás megelőzésével lehetne csökkenteni. Olyan projektekbe kellene pénzt fektetni, amelyek megelőzik az ember-állat érintkezést, illetve korai riasztóhálózatok kialakítását finanszírozzák egy esetleges járványkitörés elterjedésének megelőzésére.

Egy, a februári Nature brit magazinban közzétett tanulmány szerint az elmúlt 50 évben közel megnégyszereződtek az új betegségek. A szerzők akkor Kelet-Ázsiát, az indiai szubkontinenset, a Niger deltatorkolatát és az afrikai Nagy Tavak régióját jelölték meg, mint új, állat által hordozott betegségek valószínű melegágyát.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint 2002-2003-ban a kínai denevérektől eredő SARS körülbelül 30 milliárd dollárba került, bár kevesebb, mint 800 embert halt meg a betegségben.