A tea- és kávéfogyasztás az emberi kultúrával szorosan összefonódott, világszerte elterjedt szokás. E két ital italokkülönböző fajtáit cukorral, tejjel, tejszínnel ízesítve, otthon, munkahelyen vagy kávéházban fiatalok és idősebbek egyaránt élvezettel kortyolgatják. Szervezetünkre kifejtett hatásukkal - elsősorban a kávéfogyasztással - kapcsolatban ezidáig többnyire olyan hírek láttak napvilágot, amelyek a túlzott fogyasztás negatív következményeit helyezik előtérbe - közölte a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ).

Kávé és egészség? Nem zárják ki egymást © sxc.hu

Finn kutatók a kávéfogyasztás és halálozási adatok közti összefüggéseket taglalják. Észak-Finnországban élő, 1920-ban vagy azelőtt született, otthon élő időseket vontak be a vizsgálatba 1991-92-ben, és 2005 év végéig 6960 főt sikerült nyomon követni. A 14,5 éves periódus alatt 623 halálesetet jegyeztek fel. Az átlagosan elfogyasztott koffeintartalmú kávé 125 ml volt naponta. Az adatok feldolgozásakor kiderült, hogy a halálozási arány és a napi kávéfogyasztás között fordított arány áll fenn. Az életkor, nem, családi állapot, végzettség, valamikori foglalkozás, dohányzás, testtömegindex, infarktus, egészségi állapot, cukorbetegség, észlelési képességek romlása (hallás, látás), fizikális korlátozottság mértékét is figyelembe véve kijelenthető, hogy napi egy vagy több csésze kávé elfogyasztása 4 százalékkal csökkenti a halálozási arányt. Hasonlóan kedvezőnek tűnik a kávéfogyasztás hatása a szív-érrendszeri betegségek, daganatos vagy ismeretlen eredetű megbetegedések kapcsán is.

A kávé és tea antioxidánsokat tartalmaz (sőt a kávé jótékony hatással van az inzulinszintre is), így valószínűsíthető, hogy fogyasztásukkal csökkenthető a stroke előfordulásának esélye. Ennek bizonyítására több mint 26 ezer – 50 és 69 év közötti – dohányzó férfi (akinek életében még nem fordult elő stroke) számolt be többek között tea- és kávéfogyasztási szokásáról. A 2004 decemberében lezárult vizsgálati periódus során (amely átlag 13,6 évet ölelt fel életükből) 2702 agyi infarktus, 383 agyszöveten belüli vérzés és 196 agyhártya alatti vérzés történt. Az életkort, és a szív- és érrendszeri rizikófaktorokat figyelembe véve elmondható, hogy a kávé- és a teafogyasztás, valamint az agyi infarktus előfordulásának esélye fordítottan arányos (a másik két kórképnél nincs ilyen összefüggés). Ez azt jelenti, hogy a kávé és tea fogyasztásával férfiak esetében csökkenhető az agyi infarktus előfordulásának esélye, függetlenül az ismert szív- és érrendszeri rizikófaktoroktól.

A jelentős kávé-, tea-, koffeinfogyasztás és az emlőrákos megbetegedések kialakulásának fokozott kockázata közötti összefüggés lehetősége az orvostudomány máig megválaszolatlan kérdése. Egy átfogó, közel 86 ezer nő részvételével elvégzett klinikai vizsgálat adatainak elemzése során a kutatók szintén erre a kérdésre keresték a választ. A Nurses Health Study-nak keresztelt vizsgálat során 1980 és 2002 között 4 évente rögzítették a résztvevők kávé-, tea- és koffeinfogyasztására vonatkozó adatokat. Ezalatt az időszak alatt közel 5300 emlőrákos esetet regisztráltak. A koffeintartalmú kávéfogyasztás mértéke a havi 1 csészétől a napi 4 vagy annál több csészéig terjedt, a növekvő mennyiségnél nagyon gyenge kedvező tendencia jelentkezett. A tea és a koffeinmentes kávéfogyasztás és az emlőrák kialakulásának fokozott kockázata között nem találtak összefüggést.

Azonban a vizsgálat során egyértelmű, szignifikáns mértékű fordított összefüggést mutattak ki a koffeinfelvétel mértéke és az emlőrák kockázata között a postmenopausa időszakában lévő nőknél, de a teljes vizsgált populációban nem. A vizsgálat eredményei alapján tehát feltételezhető némi összefüggés a koffeintartalmú italok fogyasztása és a menopausa után kialakuló emlőrákos megbetegedések kisebb kockázata között.

Tucatnyinál is több klinikai vizsgálat mutatott ki fordított összefüggést a kávéfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata között. A londoni egyetem járványtani és népegészségtani tanszékének munkatársai nemrégiben egy több mint 4800 brit férfi és nő részvételével elvégzett kísérlet adatainak elemzésével eredtek a kérdés nyomába. A vizsgálat közel 12 éve alatt 387 cukorbeteg esetet regisztráltak.

Annak ellenére, hogy fordított arányt mutattak ki a kávéfogyasztás és a terheléses vércukorvizsgálat 2 órás eredménye között koffeintartalmú és koffeinmentes kávé, illetve csak koffeinmentes ital fogyasztása után egyaránt, amikor az egyéb, releváns tényezőket (például életkor, nem) is figyelembe vették, nem találtak szignifikáns mértékű összefüggést a cukorbetegség rizikójával.

Sikerült viszont összefüggést kimutatni a teafogyasztás és a cukorbetegség kockázata között a nem, az életkor, a társadalmi és az etnikai tényezők figyelembevétele mellett is, ám ez olyan kis mértékű volt, hogy további kutatások középpontjába ez a kérdés nem is került. A változatos, vagyis kávét és teát egyaránt, napi 2-2 csészénél nagyobb mennyiségű italfogyasztás rizikót befolyásoló hatásával kapcsolatban azonban már ennél meggyőzőbb – de még mindig elégtelen - bizonyítékok születtek.

Összefoglalásként elmondható, hogy a mérsékelt, napi 3 csészénél kisebb mennyiségű kávé- és teafogyasztás nem volt értékelhető mértékben hatással a 2-es típusú cukorbetegség kockázatára, annak ellenére, hogy kombinált fogyasztásuknak, elhanyagolható mértékben ugyan, de kimutatható előnyös hatása jelentkezett.