Az átlagos, egészséges felnőtt vérnyomás ma már általánosan ismert és elfogadott: "Éljen 140/90 alatt" a világszerte olvasható jelszó. A magas vérnyomással foglalkozó szakemberek azonban már évek óta mondják, hogy létezik "korai magasvérnyomás-érték is". Ez a vérnyomás első számértéke, az úgynevezett szisztolés nyomás esetén 120-139 higanymilliméter, a második, a "per" értékre vonatkozólag 80-89 higanymilliméteres nyomás.
 
Mark J. Fletcher és munkacsoportja 3560, 20-30 éves férfi és nő egészségét, vérnyomását követte nyomon húsz éven át. Méréseik szerint a fiatal felnőtteknek 18 százaléka tartozott a "korai magasvérnyomású" csoportba. Az amerikai doktorok szervezte vizsgálat célja az volt, hogy adatokat nyerjenek a koszorúérbetegség kockázatának kialakulására fiatal felnőttekben.
 
Manapság a nagy tudományos programokat bonyolult címükből nyert betűszóval jelzik. A fiatal felnőttek koszorúérbetegségét kutató téma CARDIA néven szerepel az orvosi szakirodalomban. A CARDIA vizsgálat önkéntes résztvevőinek koszorúereit a vizsgálatba besorolás után csaknem két évtizeddel a legkorszerűbb komputertomográfia módszerével tanulmányozták.
 
Ezzel a technikával kimutatható a koszorúér-elmeszesedés kálciumja az erek falában és a kálcium mennyisége arányos a betegség mértékével, fokával. Az derült ki, hogy azoknak a koszorúereiben, akik már ifjú korukban a "korai magasvérnyomású" csoportba tartoztak, az ötödik évtizedben lényegesen gyakoribb volt a mészlerakódás, mint azoknak az ereiben, akiknek a vérnyomása kifejezetten alacsony volt.
 
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a tanulmány eredményeit nagy óvatossággal kell kezelni. Akinek kimutatható kálcium a koszorúereiben, annak nem lesz törvényszerűen szívizominfarktusa. Az adatok csak azt jelzik, hogy akinek már ifjú korában emelkedni kezd a vérnyomása, még ha nem is éri el a "magas vérnyomás" értéket (140/90 higanymilliméter), nagyobb kockázatú személynek számít korosodó felnőttként a koszorúérbetegség szempontjából.