Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező, viszkető szem - csak néhány tünet, amely megnehezíti az allergiás beteg mindennapjait, s a parlagfűre érzékenyeknél nyár végétől az első fagyokig tart a "szezon". A tünetek nagyban befolyásolhatják a beteg égészségi állapotát, megnehezítik a nyugodt, pihentető alvást, így állandó fáradtsággal, kialvatlansággal, koncentrációs nehézségekkel küzdenek az érintettek. "Az év legrettegettebb időszaka nálam a nyárvégi és a koraőszi napok; a parlagfűszezont az jelzi, hogy éjszakánként arra ébredek, nem kapok levegőt. A gyógyszerek csak enyhítik a tüneteket, ráadásul egyfajta szerrel csak egy szezont tudok kihúzni, ennyi idő alatt hozzászokik a szervezetem, s a következő évben már kísérletezhetek mással" - mesél évek óta tartó allergiájáról Judit, aki sokféle gyógyszert, illetve terápiát kipróbált már, ám a tünetek menetrendszerűen jelentkeznek minden évben. Az allergia ugyanis - ritka kivételtől eltekinve - gyógyíthatatlan betegség. 

Allergén gyomnövény. Szabadon nőhet © Stiller Ákos

Magyarországon közel 2,5 millió ember szenved interjúalanyunkéhoz hasonló allergiás megbetegedésben. A legtöbb tünetet kiváltó hazai allergének közül az első helyen a parlagfű áll. A rettegett gyomnövény a védekezések ellenére is körülbelül 5 millió hektár területen fordul elő, amiből 700 ezer hektár erősen fertőzött. Leggyakrabban a mezőgazdasági és a megbolygatott talajú, elhanyagolt területeken burjánzik, több milliárdos kárt okozva ezzel a mezőgazdaságnak is. A szántóföldi növények közül elsősorban a napraforgó és kukoricatáblák, nyár végén pedig a kalászosok tarlói a leginkább veszélyeztetettek. Itthon először 1950-ben vizsgálták a gyomnövény előfordulását - az első világháború alatt került be Észak-Amerikából Európába -; ekkor a parlagfű "csak" a 21. helyen állt a gyakoriság és a területi eloszlás szerint, mára azonban a legelterjedtebb egészségkárosodást okozó gyomnövénnyé vált.

"A parlagfű ritkulásával nem lesz kevesebb az allergiás beteg" - borítékolja Péterfia Éva, a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság elnöke. Péterfia szerint ugyanis nem a parlagfű a főbűnös: a kialakult betegség  oka az allergiás szervezetében, a rosszul működő immunrendszerében keresendő. Civilizációs ártalomról lévén szó, egyértelműen az életmódunkban kutathatunk a miérteket keresve. S bizonyítva, hogy nem beszél a levegőbe, rögtön példát is hoz: "a szomszédos Ausztriában annak ellenére, hogy sikeresen visszaszorították a parlagfűvet, nem csökkent az allergiások száma, sőt, továbbra is növekszik." Hasonló véleményen van a lapunknak korábban nyilatkozó Nékám Kristóf allergológus, immunológus szakorvos, aki szerint a parlagfű kiirtásával nem oldódna meg minden gondunk. Az allergiával ugyanis az a legnagyobb baj, hogy nincs olyan kézzelfogható tényező, amit ha megszüntetnénk, nem lenne több pollenérzékeny ember.

"Már évekkel ezelőtt kiderült, hogy allergiás vagyok a macskaszőrre, a fekete ürömre és a parlagfűre; egy ideig gyógyszert szedtem. Majd évekig éltem Németországban, ahol gyógyszer nélkül is teljesen tünetmenetes voltam. Amint hazaköltöztem, ismét jelentkeztek az allergiás tünetek" - meséli Orsolya, akit orvosa azzal "vigasztalt", mindez azért van, mert Magyarországon jóval gyakoribb a parlagfű előfordulása, ezért újulhatott ki a betegsége. Interjúalanyunknál a légúti asztma is előjött, ami tagadhatatlanul a parlagfű számlájára írható.

Juhászné Halász Judit, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület elnöke szerint is egyértelműen a parlagfű okolható a többhetes szenvedésért. "Miért van az, hogy télen is ugyanúgy táplálkozunk, mint nyáron, mégsincsenek allergiás tüneteink, miért a parlagfű pollenkoncentráció alakulásával párhuzamosan jelentkeznek a legsúlyosabb tünetek?" - teszi fel a költői kérdést az egyesület elnöke, hozzátéve: lassan az allergiások lesznek a bűnösök azért, hogy parlagfű van az országban.

Péterfia Éva szerint mi legalább annyiban szerencsés helyzetben vagyunk, hogy gyomnövénnyel van dolgunk. Nem úgy, mint Olaszországban, ahol az olajfák, míg Svédországban az utóbbi időben a fenyőfák pollenje keseríti meg az ottlakók életét. Egyik országban sem gondolkodnak azon, hogy irtani kellene az allergéneket. "Mivel a parlagfűért nem kár, meg is teszünk mindent, hogy évről évre kevesebb virágozzon" - nyugtat meg minket a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos feladatok koordinálását ellátó bizottság elnöke. Majd folytatja: a testület sok tekintetben sikeresen végezte munkáját az elmúlt években: egyebek mellett azt tűzték ki célul, hogy a Balaton, a Velencei- és a Tisza-tó környéke legyen teljesen parlagfűmentes. A két kisebbik területen 80 százalékosan tudták teljesíteni a tervet, ám a Balaton térségében nem sikerült a látványos irtás.

A parlagfű elleni védekezést jócskán megnehezíti, hogy a magjainak egy része évtizedekig is megőrzi csíraképességét a talajban, így csak hosszú évek kitartó munkájával lehet visszaszorítani a nagymértékű pollenszórását. Ennek ellenére az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent a parlagfű koncentrációja, évente legalább 10 százalékkal - mondja Péterfia. Csökkent azoknak a napoknak a száma is, amikor egy köbméter levegőben 100-nál több pollent mértek. A cél ugyanis az, hogy a parlagfű koncentrációja egy légköbméternyi levegőben ne érje el a 30-at, igaz, ettől még nagyon távol vagyunk: csúcsidőszakban (augusztus vége) 6-700 körül van egy légköbméterben.

"A  jelenlegi pollenkoncentráció  olyan rendkívüli  mértékben magas, hogy  a pollen mennyiségének kizárólag drasztikus mértékű csökkentésével lehet a lakosság szempontjából némi eredményről beszélni. A jelenlegi 10-20 százalékos csökkentés célként emlegetése csak jól hangzó szám, de a betegek szempontjából - akikért a program van - teljesen értelmetlen" - kommentálja az eddigi munkát Juhászné Halász Judit.

Mindenkit egyformán érinthet

Minden ötödik kérdezett állította, hogy allergiás valamilyen fűfélére, további 36 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a háztartásukban van allergiás - derül ki a Forsense néhány napja megjelent kutatásából. Az allergia gyakorlatilag mindenkit egyformán érinthet: a település mérete, az életkor, a társadalmi pozíció egyéb mutatói (például az iskolai végzettség) nem függött össze azzal, hogy a kérdezettek mekkora hányada szenved allergiás tünetektől. Az allergiások 44 százaléka szerint nincs olyan hely a környezetében, ahol ne végeznének gyomirtást, a nem allergiások 59 százaléka látja kielégítőnek az allergén fűfélék elleni küzdelmet. Másrészt a nem allergiások 26 százaléka, az allergiásoknak viszont 41 százaléka ismer több, gyommal fertőzött területet. Megoszlanak a vélemények a parlagfű elleni védekezés hatékonyságáról is. A kérdezettek csupán 7 százaléka tartja nagyon hatékonynak a védekezést.

Péterfia Éva szerint az elért eredmény nagyrészt annak is köszönhető, hogy négy-hat napra csökkent az ügyintézés folyamata. A korábbi gyakorlat szerint ugyanis a lakossági bejelentéstől - ami általában az augusztusi virágzáskor történt - a kényszerkaszálásig három-négy hónap telt el, amikor gyakorlatilag már beálltak a fagyok.

Jogszabályokból, bírságokból ugyanis nincs hiány, sokkal inkább a betartatásukkal, behajtásukkal akad némi gond. Mindenkinek, akinek földtulajdon, telek van a birtokában, védekeznie kell a parlagfű ellen. Aki nem irtja saját telkén a gyomot - s a parlagfüvet nem elég egyszer lekaszálni, szezononként négyszer-ötször is vágni kell - 20 ezertől 5 millió forintig terjedő bírsággal büntethető. Ám a jelenleg is 5 millió hektár fertőzött területből arra következetünk, hogy a kaszálásra nem mindenki hajlandó. S hiába jut évente valamivel több mint hatmilliárd forint parlagfű-mentesítésre - ebből a pénzből kapnak például az önkormányzatok, a MÁV, a Közút és az Autópálya-kezelő -, közmunkaprogramra, eszközbeszerzésre, nem végeznek teljes körű munkát. Mindez az eddig kirótt bírságokból is jól látszik: a tavalyi adatok szerint az önkormányzatok vezetik a sort, 1700 büntetéssel, a cégeket 140-szer, a minisztériumokat 73-szor bírságolták meg. Összesen több mint 200 millió forintnyi bírságot szabtak ki, ám ennek csak egy részét sikerült eddig behajtani.

Juhászné Halász Judit szerint az is gond, hogy jelenleg a parlagfüves területek "megkeresését", beazonosítását a földhivatalok végzik, a kényszerkaszálás elvégeztetése, illetve a büntetés kiszabása a növényvédelmi hatóság feladata. Elfogadhatatlan, hogy a kényszerkaszáltatások száma messze elmarad a földhivatalok által jelzett adattól. S az sem segíti a munkát, hogy a földhivatalok nem kapnak visszajelzést, tájékoztatást, hogy az általuk jelzett területen mikor és milyen intézkedés történt. Azt is többen jelezték már - mondja -, hogy a növényvédelem elfogadja, ha valaki csak jelzi, a kaszálást megrendelte; azt már nem ellenőrzi, valóban el is végeztette-e.

Óriási problémát jelent továbbá, hogy a mai napig nincs kinevezve olyan felelős személy, aki megfelelően összefogná az országos programot - jelen pillanatban a Nemzeti Népegészségügyi Programon belül foglalkoznak az üggyel -, s kikényszerítené a feladatok végrehajtását - mondja az egyesület elnöke. Aki szerint enélkül továbbra sem lesz látványos pollencsökkenés, és a megoldást kizárólag a fagy beálltától várhatjuk. Jelenleg az allergiásoknak a "hagyja el az országot", vagy a "ne vegyen levegőt" lehetősége marad.