GYl

Egy meglehetősen borongós napon látogattunk el a gyakorlatilag kész hídhoz még az átadás előtt, hogy olyan részére is eljussunk, amit csak a karbantartásnál használnak. Az M0 körgyűrű  2006 óta épülő Északi Duna hídjának legszebb része az úgynevezett Megyeri híd, amelyik a Duna főágán ível keresztül 590 méter hosszban. A két, közel 100 méter magas pillérből indulnak ki azok a kábelkötegek, amelyek tartják a hídszerkezetet. A pillérek tetején, 10 emelet magas, üvegezett helyiség látható, ide igyekeztünk. 

Útközben kísérőnk elmondta, hogy még a tervezés során szóba került, hogy ezt a részt kilátónak is fogják használni, de a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után ezt az ötletet elvetették. Így ezekre a részekre csak a híd karbantartói jutnak fel. A feljutásnak van könnyebb és nehezebb módja is, ugyanis a betonpillérek belsejében a déli oldalon lift, az északin lépcső található. 

A magasba jutáshoz a liftes megoldást választottuk, pontosabban a lifthez hasonló megoldást, mert a ferde oszlopban fogaskerék segítségével halad a meglehetősen szűk kabin. Az üvegezett rész aljáig, úgy hatvan méter magasságig lehet ezzel eljutni. Itt át kell szállni egy hagyományos liftbe, amivel a következő tíz szintet lehet elérni. 

GYL

A szintek azoknak a magasságoknak felelnek meg, ahol egy-egy pár tartókábel végződik. Az úgynevezett lehorgonyzó kamrákban érnek véget a 7 eres pászmákból álló kábelek, amelyekből a terheléstől függően 31-61 darabot fognak össze. 

Ezek közül szükség esetén úgy tudnak cserélni egyet-egyet, hogy nem kell lezárni a forgalom elől a teljes hidat, csak a legszélső útpályát. Igaz, hogy a vastag kábelkötegek is különleges  látványt nyújtottak, azonban az ablakokon kinézve elénk táruló  kilátás mellett mindez eltörpült. A rossz idő ellenére el lehetett látni több tíz kilométerre. Mintha egy alacsonyan szálló repülőről csodálnánk meg  Budapestet, a környező hegyeket és a Dunát.           

Valószínűleg nem sokszor lesz ilyen kihalt a híd, most csak ritkán ment végig rajta az építők egy-egy teherautója. Átadás után kétszer két sávban haladhatnak majd a járművek, óránként legfeljebb 80 kilométeres sebességgel. Idővel, a most leállósávnak felfestett részt is fel lehet használni a folyamatos közlekedéshez, így könnyen lehet majd kétszer három sávosra bővíteni a hidat. A gyalogosok a déli-, a kerékpárosok az északi oldalon kelhetnek át a Dunán.  

A magasból leereszkedve még egy panorámakép készítéséhez elsétáltunk a híd közepéig. Fényképezés közben mindössze egyetlen személyautó haladt át a hídon, mégis jól lehetett érezni a lengéseket. Megnyugtatásunkra elmondták, hogy a híd közepének fél méteres mozgása is normális, mindenesetre ez a mozgás érdekes élmény lesz, főleg a gyalog vagy biciklivel közlekedőknek. 

GYL

A híd azonban elsősorban a gépjárművel közlekedőknek fogja megrövidíteni az útját és a menetidőt. Akiknek kiindulási és célállomásuk egyaránt az Árpád hídtól északra, a Duna két oldalán található, azok egy komoly kitérőt spórolhatnak meg az új híddal. 

Aki például a Káposztásmegyerről Békásmegyerre szeretne eljutni, annak a közel 20 kilométeres út helyett mindössze 4-5 kilométert kell megtennie. Ráadásul a korábbi útszakaszon (Váci út, Árpád híd, Szentendrei út) gyakorlatilag állandó a csúcsforgalom, így akár egy órával is hamarabb át lehet jutni a másik oldalra. 

Valószínűleg még azok is jobban járnak, akik például Budaörsről az M0 körgyűrűn és a Megyeri hídon keresztül mennek Szentendre felé, mert még a hatalmas kerülővel rövidebb idő alatt juthatnak el céljukig. Az új híd átadásával a Szentendrei út és az Árpád híd sok buszjárattól is megszabadul. Ugyanis a  hídtól északabbi budai településekről érkező járatok átjönnek a Váci útra és az Árpád híd helyett  Újpest Városkapunál lesz a végállomásuk.  

A híd átadásával hosszú időre megáll a Budapestet elkerülő körgyűrű építése, mert a budai hegyeken átvezető szakasz egyelőre nem szerepel a közeli fejlesztési tervekben. 

-GYL-