Az emberek 30 százaléka az esetek többségében elégedett, míg 11 százalékuk szinte mindig elégedett a külsejével. A magyarok 40 százaléka néha elégedett, néha elégedetlen, míg csak minden ötödik magyar nincs kibékülve saját külsejével. A lakosság 6 százaléka szinte mindig elégedetlen, amikor belenéz a tükörbe, míg 13 százalékuk az esetek többségében érez ugyanígy. Az erősebb nem képviselőinek a fele legtöbbször vagy szinte mindig elégedetten méri végig magát, míg a magyar nők közül csak minden harmadik tesz ugyan így.

A válaszadók közel kétharmada a párválasztásnál egyformán fontosnak tartja a belső és külső tulajdonságokat. Az emberek egynegyede a belső tulajdonságokat tartja fontosabbnak, míg minden tizedik magyarnak a külső az elsődleges. A férfiaknak fontosabb a potenciális választott külseje, mint a nőknek (13 illetve 10 százalék), emellett a férfiak körében jóval alacsonyabb azok aránya is, akik a belső tulajdonságra helyezik a hangsúlyt, amikor társat választanak (20 százalékuk vélekedik így, míg a nőknek 28 sázaléka). A kor előrehaladtával csökken a külső jelentősége: míg a húszas éveikben járók 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a külső számít, addig 70 év felett ez az arány csak 8 százalék.
 
A kutatás szerint a magyarokra nem jellemző, hogy irigyek lennének mások külsejére. Tíz válaszadóból hárman ismerték el, hogy irigykedtek már közeli rokonukra, ismerősükre. A nők között magasabb az irigykedők aránya, mint a férfiak körében: 36 százalékuk nyilatkozott így, míg a férfiaknál csak 21százalék. A budapestiek a leginkább hajlamosak az irigykedésre, majdnem minden második fővárosi átélte már ezt az érzést. A közeli barátok, ismerősük külseje a vidéki városok lakóit hagyja leginkább hidegen.

A magyarok 22 százaléka érezte már úgy, hogy külsejéből előnye vagy hátránya származott szakmai karrierjében. A nők között ez az arány magasabb, 25 százalék. A külsőnek leginkább Budapesten van szerepe a karrier alakulásában. A budapestiek 31 százaléka számolt be arról, hogy külső adottságai befolyásolták már szakmai pályafutását. A legkevésbé a vidéki városok lakói gondolják így, hiszen közülük csak minden hetedik élt át ilyen élethelyzetet.

Politika karrier és szépség

Első ránézésre a politikától távol áll a szépség kérdése, azonban éppen a politika világa az – főként, mióta a tömegmédiában zajlik a választási küzdelem – ahol a jó megjelenés kulcs lehet a sikerhez. Az 1960. szeptember 26-ai, 70 millió ember által nézett Nixon-Kennedy vita volt talán az első tanulság mind a megjelenés, mind a nonverbális kommunikáció fontosságát illetően. Richard Nixon ugyanis nyerésre állt a rádióhallgatók körében, míg a kutatások szerint a tv-nézők John F. Kennedy-t preferálták.

Egy 2007-es román kutatás ellenben arra mutatott rá, hogy a román választók jobban bíznak a csúnya politikusokban. A „csúnyasági listát” Traian Basescu államelnök vezette, aki ellenben az emberek több mint felének bizalmát élvezte. A legszebbnek Cristian Boureanu liberális képviselőt, valamint a miniszterelnök Calin Popescu Tariceanut találták, de ők álltak a bizalmi lista alján is.

A szemérmesebb hazai közéletben a külső adottságok viszonylag ritkán kerülnek a figyelem középpontjába. Az azonban emlékezetes, hogy 1989 után az SZDSZ és a Fidesz fellépése nemcsak nyelvezetében hozott újat a magyar politikába, hanem a párt jó kiállású, fiatal közszereplői szerethető alternatívát nyújtottak mind az öregedő MSZMP káderekkel, mind az MDF kormány szürke öltönyös politikusaival szemben. A bulvárlapok, internetes portálok szavazásain gyakori helyezettek Selmeczi Gabriella (Fidesz), Dávid Ibolya (MDF), Tüttő Kata (MSZP), Deutsch Tamás (Fidesz), Horváth Csaba (MSZP) vagy Mesterházy Attila (MSZP). A politikusok mint ismert, sokak számára vonzó arcok népszerűségét kihasználva olyan jótékonysági divatbemutatót tartottak 2006-ban, amelyen a kifutón parlamenti képviselők mutatták be a kollekciót.

Kés alatt

Egy teljes iparág, a szépségipar épül az emberek bizonytalanságára és arra a vágyára, hogy maguk is bele tudjanak avatkozni saját külsejükbe. Az Egyesült Államokban 2007-ben összesen 11,7 millió szépészeti beavatkozást hajtottak végre 13 milliárd dollárért ami átszámítva közel 2000 milliárd forintot jelent. Ez megfelel egy kisebb ország éves költségvetésének.  Nem meglepő módon a beavatkozások döntő többségét (91 százalék) nőkön végezték, míg a férfiak lényegesen kisebb mértékben érintettek. A plasztikai műtétek közül legtöbbet, több mint egymilliárd dollárt fordítottak csak tavaly zsírleszívásra. Közel 1 milliárd dollárért végeztettek has- és arcplasztikát is, ami a második illetve harmadik legtöbb bevételt jelentő beavatkozás volt az USA-ban tavaly, míg mellek szépítésére több mint 2,3 milliárd dollárt költöttek.

Itthon a plasztikai műtétek ma még luxuskiadásnak számítanak. A magyarok azonban nemcsak sebészeti beavatkozásra költenek kevesebbet a nyugati fogasztóknál, hanem kozmetikumokra is. Míg az EU-ban átlagosan havonta 4 ezer forintnak megfelelő értékben költöttek kozmetikai termékekre az állampolgárok, Magyarországon ez az érték alig haladta meg az 1200 forintot 2006-ban.

A médiában egyre nyíltabban esik szó a plasztikai beavatkozásokról. Nemcsak a celebritások műtétei kerülnek képernyőre, de feltűntek olyan valóságshowk is, amelynek központi jelentkezőit plasztikai műtét segítségével változtatják meg.