Flickr (Creative Commons)

Csak olyan szállodafejlesztések folynak ma Budapesten, amelyekre a finanszírozási szerződést még a válság kitörése előtt megkötötték, több projekt esetében lassul a kivitelezés, mert ahol lehetséges, csúsztatják a nyitás időpontját – összegezte a fővárosi helyzetképet a HVG-nek Hegedűs Attila, a turisztikai és szállodaipari tanácsadással foglalkozó Horwath HTL igazgatója.

Budapest patinás épületei közül 2009 végéig – megannyi hányattatás és áttervezés után – megnyílik a Gellérthegy lábánál a műemlék gyógyfürdővel egybeépített ötcsillagos Baglioni Hotel & Rácz Thermal Spa. 2010-re csúszik át viszont a Magyar Posta 2002-ben elpasszolt Klotild-palotájába szánt Buddha-Bar Hotel Budapest Klotild Palace átadása, a magyar fővárosban több árkategóriában aktívan fejlesztő Mellow Mood-csoport első ötcsillagos egysége. A Marriott a Duna-parti szálló felújításának befejezésén kívül új, közepes árfekvésű márkával, a Courtyarddal jelenik meg a magyar piacon, a Gresham Palota fejlesztőjeként megismert ír Quinlan Private pedig Yasmin brandjével mutatkozik be. Bővül a Hilton kínálata is, ha nem is Budapesten, de nem messze tőle: a Visegrádon az idei év végén 40 millió eurós ráfordítással elkészülő, 12 emeletes egységgel a három hotelben összesen 700-ra nő a lánc hazai szobáinak a száma.

Flickr - Creative Commons

Tempóváltás ígérkezett tavaly a Balaton turisztikai infrastruktúrájának feljavításában is, ám a szállodaberuházók a magyar tenger partján is a fékre léptek. A tavaly nyár végére összeállított fejlesztési térképen negyven szálloda fel-, illetve újjáépítése szerepel (valamint 13 kemping, harminc kikötő, 36 gyógy- és strandfürdő, továbbá több tucat szórakoztató és turisztikai létesítmény, köztük például hét golfpálya). A megálmodott hotelekből legalább hatot a térség beépíthető ingatlanjaiból tucatnál is többet birtokló és azok fejlesztésére külön kft-ket alapító SCD Balaton Holding Zrt., valamint a Quinlan Private által létrehozott befektetési és ingatlanfejlesztő társaság szándékozik felépíteni. A grandiózus, összesen 450 millió euró (mintegy 100 milliárd forint) forrásigényű beruházássorozat ezernél is több szállodai szobával növelheti a kínálatot.

„Egyetlen projektről sem mondtunk le, csak az indulás csúszik – mondta a HVG-nek Elkán Péter, az SCD-csoport kommunikációs igazgatója. – Amint elfogadható feltételekkel forráshoz lehet jutni, egyszerre több beruházással is el szeretnénk indulni.” Elkán az év végéig négy-öt jogerős elvi építési engedély megszerzésére lát esélyt, mert az SCD jelenleg csupán egyet birtokol: Siófokon, a kemping fejlesztésére. Itt a legkorábban – a finanszírozási források függvényében – a nyári szezonzárást követően kezdődhet a munka. Az öt SCD–Quinlan-szállodafejlesztés közül 2008 második felében az 5,5 milliárd forint beruházási értékű badacsonyi gasztrohotel, valamint a 3,6 milliárd forintos balatonszemesi szálló építését kezdték volna meg. Előbbi a környezetvédelmi szakhatóság engedélyére vár, utóbbitól pedig a lengyel üzemeltető lépett vissza.

Creative Commons

A szállodafejlesztések lassulása Budapesten és a Balaton partján – ahol a korábbi évek fejlesztéseként már létezik magasabb minőségű kapacitás – talán kevéssé szembeötlő, mint a vidéki nagyvárosokban, ahol ma még csak elvétve találhatók ilyen szálláshelyek. Kivétel talán csak Debrecen, ahol a megelőző évek céltudatos turizmusfejlesztési politikájának köszönhetően 220 négy- és 179 ötcsillagos szállodai szoba van. Szeged a négycsillagos kategóriában 152, Győr csak 46, Miskolc 23, Pécs pedig 22 szobával dicsekedhet. Európa 2010-es kulturális fővárosába és környékére tavaly ősszel harminc pályázónak 10,5 milliárdos támogatást ítéltek oda, amitől 2010-re 38 milliárd forint beruházás eredményeként 1500 új szállodai szoba és 160 ezer négyzetméternyi kereskedelmi szálláshely átadását remélték. Hat négycsillagos hotel kifejezetten a rendezvénysorozat turistaforgalmát lenne hivatott kiszolgálni – ám közülük legfeljebb három-négy valósul meg 2010 végéig. Jövő áprilisban nyílik a Corso, amellyel százra bővül a város négycsillagos szobáinak száma, 2010 második felében átadhatják a balokányi strand helyén létesülő új, 150 szobás wellness-szállodát, s még abban az évben működni fog a Hotel Mathias, Matyi Dezsőnek, az Alexandra könyvkiadó tulajdonosának szállodája. A negyedikről, a nevezetes Nádor rekonstrukciójáról még folynak a finanszírozási tárgyalások. Mivel a tervezett beruházás – amelynek eredményeként a patinás épületegyüttes négycsillagos, 124 szobás egységgé alakulna át – időigénye egy-másfél év, legkorábban 2010 második felében nyithat meg a Danubius Hotels egysége – feltéve, hogy a fejlesztést finanszírozó bankkal rövid időn belül sikerül megállapodni az 560 millió forintos uniós támogatás fölötti összeg egy részének meghitelezéséről.

Szinte biztosra vehető, hogy a pénzügyi szektor stabilizálódása után sem számíthatnak a fejlesztők a korábbi éveket jellemző finanszírozási feltételekre: a beruházás 75-80 százalékáig terjedő banki részvételre, kétéves kamatfizetési moratóriumra. A kölcsönök futamideje rövidül, a saját rész mértéke pedig számottevően nőni fog – jellemezte a helyzetet Király György, a Hypo Alpe Adria Leasing Zrt. ingatlanfinanszírozási üzletágának igazgatója. A megnövekvő saját rész előteremtésére pedig egyebek mellett azért nincs sok esély, mert az ágazat jövedelmezőségi adatai, működési környezete kiábrándító. Az egy szállodai szobára jutó – áfa nélküli – bevétel az inflációval korrigálva a négy- és ötcsillagosoknál még a fele sincs, s az alsóbb kategóriákban is csupán a 65–69 százaléka a 2000-esnek (lásd táblázatunkat). A szobaszám az ezredforduló óta Magyarországon közel ötödével emelkedett, ezen belül a kínálat a magasabb kategóriák felé tolódott el. A négycsillagos szobák száma megduplázódott, az ötcsillagosoké a háromnegyedével nőtt, miközben a kétcsillagos kapacitás a felére zsugorodott. Bár a háromcsillagos kategória is mintegy ötödével bővült, ez a kínálat egészen más szolgáltatást takar: az új, illetve felújított létesítmények jellemzően nagy beruházási értékű és komoly fenntartási igényű wellness-szolgáltatásokat nyújtanak.

Az üzemeltetők számára a válság kitörése óta legfeljebb a tavalyinál gyengébb forint jelent némi segítséget, hiszen a forgalom 65–75 százalékát a devizában fizető külföldi vendégek adják. Másrészt a megdrágult deviza miatt a belföldi közönség körében is versenyképesebbé válik az itthoni pihenés. Mindez azonban nem ellensúlyozza a forgalom csökkenését, még kevésbé azt, hogy a szállodaberuházók szintén devizában vették fel óriási hiteleiket. Ezek mértékéről nincs hivatalos összesítés, de piaci becslések szerint a summa meghaladja az ezermilliárd forintot. A kölcsönöknek akár a fele is problémássá válhat, még a mértéktartóbb vélemények is 200-300 milliárdos bedőléstől félnek – ami akár a bankrendszer stabilitását is veszélyeztetheti.

NÉMETH TERÉZ KATALIN
HVG