szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Sok orvos kényszerül arra, hogy megélhetése érdekében magánpraxist vigyen. A magánorvosok pontos száma nem ismert, de a tendenciák alapján szinte biztosra vehető, hogy számuk folyamatosan nő – derül ki a Szinapszis legújabb felméréséből.

Itthon 10-ből átlagosan 4 orvos kínál magánszolgáltatást, a 40-60 év közötti szakemberek körülbelül fele dolgozik ilyen formában az állami intézményen kívül is – derül ki a Szinapszis Kft. szakorvosok körében végzett felméréséből. Míg korábban elsősorban a fogászat, nőgyógyászat, sebészet vagy bőrgyógyászat számított kiemelt szakterületnek ebből a szempontból, ma már a szemészet, az urológia, sőt a belgyógyászat-kardiológia területén is egyre több szakorvos tevékenykedik az állami rendszeren kívül, önálló működési keretek között is. A szolgáltatások népszerűsége azzal is magyarázható, hogy egyre többen hajlandóak jobb egészségügyi ellátásért plusz összegetket fizetni, nem hálapénz formájában.

Egy, a járó- és/vagy fekvőbeteg ellátást a közelmúltban igénybe vevők körében végzett kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a hazai egészségügyi ellátás megítélése nagyon vegyes a betegek körében. Az orvosi szolgáltatásban részesülők közel fele alapvetően elégedett volt a szolgáltatással, de közel ugyanennyien voltak azok, akik részben vagy teljesen elégedetlenül távoztak a szakrendelőből vagy kórházból.

Túry Gergely

A kórházakban tapasztalt leggyakoribb probléma a hosszú várakozási időből, az előzetesen egyeztetett időpontok be nem tartásából fakadt. Ehhez szorosan kapcsolódó gond, az orvos-nővér hiány, valamint a szakrendeléseken, kórtermekben tapasztalható tömeg. Sokan kritizálják az orvosok, egészségügyi dolgozók hozzáállását, de kiemelt panasz volt a páciensre fordított kellő figyelem, idő – és ezzel együtt a megfelelő tájékoztatás – hiánya is. Sok beteg kifogásolja az intézményekben elmaradó tisztaságot, illetve a felszereltséget is.

Nincs meg a bizalom

Érdekes, de nem meglepő eredményt mutat az egészségügyi ellátó intézményekbe vetett lakossági bizalom. A legmagasabb bizalmi indexet a magánrendelések, magánklinikák esetében mérhetünk (átlagosan 4,3), míg a legalacsonyabbat a kórházakra vonatkozóan (3,3). A magánfinanszírozású szolgáltatást igénybe vevők fele teljes mértékben megbízik az intézményben, míg ugyanez az arány a járó- és fekvőbeteg ellátás esetében mindössze 16 százalék körül alakul. Ezzel szemben a háziorvosok iránt is magasabb bizalom mérhető, amely azzal magyarázható, hogy ők közelebb állnak a páciensekhez.
 
A bizalom mindenképpen fontos az egészségügyi szolgáltatásoknál, hiszen maga az orvos-beteg kapcsolat is alapvetően bizalmi. A szakemberbe, az egészségügyi intézménybe vetett hit és bizalom ugyanis csökkentheti a páciensnél a kiszolgáltatottság érzését, és támogathatja ugyanakkor a gyógyulást.

Havi 10 ezer forint magánorvosra

Az állami egészségügyi rendszerbe vetett alacsony bizalomnak, a gyakorlatban tapasztalt negatív élményeknek, elégedetlenségnek köszönhetően egyre többen fordulnak meg a magánrendelőkben. A magánellátást támogatja az a tény, hogy míg az állami rendszerben némi hálapénz ellenében remél a beteg többé-kevésbé jobb ellátást, addig a privát szolgáltatásnál pontosan tudható, mit és mennyiért kaphatunk meg.

Egy másik, szintén a magánfinanszírozás népszerűségét támogató trend a fogyasztók tudatossága és a nagyobb elvárások. Az internetnek köszönhetően jobb az információáramlás is: szinte minden megtalálható az elérhető legmodernebb diagnosztikai vagy terápiás módszerekről. Másrészt számos tanulmány utal arra, hogy egészségünk érdekében sokszor lehetőségeinkhez mérten nagyobb összegeket is hajlandóak vagyunk kifizetni.

Középkorúak áldoznak magánorvosra

A privát szolgáltatást igénybe vevők száma átlagosan 20 százalék körül alakul, és kiemelt korcsoportot jelentenek ebből a szempontból a középkorúak, ők jellemzően nem csak saját, hanem szüleik, gyermekeik részére is hajlandóak megfizetni az elérhető lehetőségeket.

Túry Gergely

Az első negyedéves, havi adatok szerint magánorvosi ellátásra a lakosság havonta átlagosan 10 ezer forintot költ, de Budapesten egyértelműen magasabb, közel kétszeres ez az összeg. Ami a trendeket illeti: a gazdasági válság hatására csak minimálisan, néhány százalékkal csökkent a páciensek száma a korábbi évekhez képest. Az igénybe vett egészségügyi magán-szolgáltatásokra kifizetett összeg ugyanakkor nőtt: 2008-ban havonta átlagosan 5 ezer forintot költöttek ilyen céllal. Másik érdekes változás, hogy míg korábban jellemzően nők vették igénybe a magánorvosi ellátásokat, a 2011-es eredmények alapján a férfiak és nők tekintetében kiegyenlítődött az arány.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Plázs

Luxus vagy ésszerű döntés a magánorvos?

A magánorvosnak azért fizetünk, hogy megspóroljuk a többórás várakozást, hogy kulturált környezetben lássanak el minket, vagy éppenséggel biztosak akarunk lenni afelől, hogy a vajudás pillanataiban nem hagynak magunkra. Akik fizettek már magánorvosi ellátásért, úgy gondolják, megérte az anyagi ráfordítást. De mit gondolunk a tb által finanszírozott kórházi ellátásokról? Egy biztos, a magyar kórházakban évente 6700 olyan halálozás is előfordulhat, amelyekért a nem megfelelő ellátás tehető felelőssé.