Az angol nevéből képzett betűszóval EPIC-Heart néven ismert tanulmányt 1992-ben indították el annak vizsgálatára, hogy van-e összefüggés az európai emberek táplálkozása és haláluk leggyakoribb oka, a szív-és érrendszeri betegségek, illetve a rosszindulatú daganatok között. 

Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Görögország, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország és Svédország lakói közül háromszázezernél több egészséges és panaszmentes embert gyűjtöttek össze ebbe az óriástanulmányba és csaknem kilenc évig követték egészségügyi sorsukat. Az induláskor a gondos vizsgálatokon kívül részletes életmódi adatfelvétel történt, étkezési és mozgási szokásaikat is beleértve. 

Francesca L. Crowe, az Oxfordi Egyetem kutatójának neve indítja azt a 43 szerző által jegyzett listát, mely az EPIC-Heart vizsgálat eredményeit ismerteti. A dolgozatban most csak azok az adatok olvashatók, melyek az átlagos gyümölcs- és zöldség fogyasztás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás közötti kapcsolatot mutatták.

A zöldség-gyümölcsevés egysége napi nyolcvan gramm volt és azt nézték, hogy a naponta 1-8 egységnyi mennyiség elfogyasztása változtatott-e a halálozáson. Egy egység egy kis méretű sárgarépának vagy banánnak, illetve közepes nagyságú almának felel meg. Az európai felnőttek átlagos napi gyümölcs-zöldség evése öt adagnyi volt, csak a görögök, az olaszok és a spanyolok ettek többet. 

A kutatók azt találták, hogy a napi nyolc adagot evők 22 százalékkal ritkábban haltak meg a megfigyelési idő csaknem kilenc esztendeje alatt szívrohamban, mint azok, akik naponta csak három egységnyi zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztottak. Számításaik szerint napi egy adaggal többet enni ezekből az egészséges élelmiszerekből, négy százalékkal csökkenti a szívhalál kockázatát.