Ebben a kísérletben vettek először akut stroke-os betegtől saját őssejtet a csípőtaréjból, elkülönítették, majd intravénásan visszaadták a páciensnek. Az első beavatkozást 2009 márciusában végezték el. További pénzügyi források bevonásával a kísérletet kiterjesztették, biztonságának tanulmányozása céljából.

"Azért, hogy az őssejtek révén új kezelési módszert nyújthassunk a betegeknek, először a biztonságosságáról kellett meggyőződnünk, ez a tanulmány pedig bizonyítja, hogy ez sikerült” – mondta Sean I. Savitz, a Texasi Egyetem orvosi karának neurológus adjunktusa. „Jelenleg két másik sejtterápia biztonsági és hatékonysági tanulmányozása is zajlik. Ezek közül az egyiket akár már 19 nappal az agyvérzést követően alkalmazni lehet.”

Az eredményekről az Annals of Neurology legutóbbi kiadása számolt be. A tanulmányban szereplő 10 beteg esetében nem tapasztaltak súlyos mellékhatásokat. Habár eredetileg a hatékonysággal nem akartak foglalkozni, a résztvevők adatait összevetették egy korábbi betegcsoportéval, akiket a Memorial Hermann TMC kórház stroke-részlegén kezeltek a kísérletek megkezdését megelőzően. Ebből kiderült, hogy a kísérleti csoport betegei közül néhánynál jelentősebb javulás következett be a kontrollcsoporthoz képest. Savitz azonban megjegyezte azt is, hogy az elemzésükben akadtak korlátok.

AP

Agyvérzés akkor következik be, ha az agy vérellátottsága akadályokba ütközik például elzáródás vagy az artériák szakadása miatt. Az agy szövetei ilyenkor nem jutnak elegendő oxigénhez. A szívbetegségek és a rák után harmadik helyen szerepel a halálozási listán, a mozgáskorlátozottság okai közül pedig az első. Az Amerikai Stroke Szövetség szerint minden negyvenedik másodpercben átesik rajta valaki az Egyesült Államokban, ami évi közel 800 ezer új beteget jelent. Az ischemiás stroke jelenlegi egyetlen kezelési módja a tPA vérrögoldó, de csak a betegek harmada reagál rá megfelelően.

Savitz többi őssejtkísérlete regeneratív terápiát használ fel, melyet az Aldagen fejlesztett ki. A beteg saját, csontvelőből levett őssejtjét a nyaki artériába fecskendezik vissza. A másik eljárás során köldökzsinórból nyert sejteket használnak fel. Reményei szerint mindkettőt lehetne a közkórházakban is alkalmazni, így Houstonban több agyvérzéses beteg is részt vehetne az úttörő kutatásban, mely lehetséges kezelési módszereket eredményezhetne.