„Az agyi MRI-felvételek elemezése során kiderült, hogy alvás közben az ember nem csak egyszerűen egy filmszerű álmot lát, hanem a bizonyos mozgásokért felelős agyi területek is aktiválódnak álmunkban” – mondta Martin Dresler, a Max Planck Kutatóintézet pszichiátere.

Az jelenti a legnagyobb akadályt az álmok specifikus tartalmának tanulmányozásában, hogy a spontán álmodási aktivitást nem lehet kísérleti körülmények között kontrollálni, mivel a vizsgált alanyok nem képesek mentális cselekmények végrehajtására alvás közben – tette hozzá Michael Czisch, a tanulmány társszerzője. Erre a problémára megoldást jelenthet a tudatos álmodás képességének elsajátítása.

A kutatók megkérték a kísérlet résztvevőit, hogy bal és jobb kezükkel illetve szemmozgásukkal jelezzék, amikor a tudatos álmodás állapotába kerülnek, miközben agyi tevékenységüket MRI segítségével figyelték. A szemmozgások alapján a kutatók képesek voltak nyomon követni, hogy nagyjából mi is történik az álomban. Ez a mostani kísérlet volt az első, amely során az agy szenzomotoros kérgében vizsgált idegi tevékenységet össze tudták kapcsolni a kutatók az álomban alkalmazott kézmozdulatokkal. 

A felfedezés alapján arra lehet következtetni, hogy a tudatos álmodás, az idegi leképezés és a poliszomnográfia, vagyis az alvásmegfigyelés együttes alkalmazásával a közeljövőben az agyi tevékenység alapján talán meg lehet majd fejteni, hogy mit is álmodik a vizsgált személy.

A tanulmány részleteit a Current Biology című tudományos folyóirat legutóbbi számában publikálták.