A keringési elégtelenség gyakorisága világszerte növekszik. Ennek magyarázata az, hogy a korszerű betegellátás, az életmentő beavatkozások sok korábban menthetetlen szívbeteg életét megmentik, de a szív teljesítménye bizonyos mértékben ilyenkor is károsodik, és ez szívelégtelenséggel jár. 

A szívelégtelenség gyógyszeres kezelése éveken keresztül a betegeket kifogástalan állapotban tartja. Osvaldo Almeida ausztrál professzor és munkacsoportja most egy minitanulmányban azt vizsgálta, hogy az ilyen szívbetegek gondolkodási képessége hogyan alakul. Az eredmény arra utalt, hogy a keringési elégtelenség a gondolkodást végző agyi szürkeállomány csökkenéséhez vezet. 

hvg.hu archív

A Perthi Orvostudományi Egyetemen három önkéntes csoportot vontak be a megfigyelésbe. Valamennyi résztvevő 45 évesnél idősebb volt. Közülük 35 keringési elégtelenségben szenvedett, 56 vizsgálati alanynak bizonyított koszorúér betegsége volt, de szívelégtelenség nélkül, és 64 egészséges ember volt a kontrollcsoport.  

A tanulmány valamennyi résztvevőjénél nukleáris mágneses rezonancia vizsgálat történt, amellyel az agyszövet szürkeállományának a tömege mérhető. Ugyancsak igen részletes ideggyógyászati vizsgálatokkal igyekeztek fölbecsülni az emlékezet minőségét, a gondolkodás gyorsaságát és megbízhatóságát. 

Az egészséges kontrollokhoz képest az ugyanolyan korú, de koszorúér-betegségben szenvedő csoport tagjainak is kissé csökkent a mérések szerint a gondolkodási képesség szintje. Az emlékezet, a gondolkodás gyorsasága a szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében még kifejezettebben romlott az egészséges emberekéhez képest. Az agyi szürkeállomány tömege is arányosan csökkent. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eddiginél lényegesen nagyobb létszámú csoportok még részletesebb tanulmányozására van szükség, hogy pontos képet kapjanak arról, mekkora kárt okoz a szívelégtelenség a gondolkodásképességben.