Giulio Tononi, a Wisconsin-Madison Egyetem pszichológusa úgy véli, a válasz abban rejlik, mit tesz az agyunk alvás közben. Elmélete szerint az agy „újraindítja” magát – megszakítja a napközben kialakított kapcsolatokat, hogy frissen ébredhessen, készen az új információk tanulására. Az agyhullámok aktivitása alvás közben különösen erős, ami Tononi szerint azt jelzi, hogy az agy „kitörli” a felesleges benyomásokat. Az agy szó szerint leereszti magát álmunkban, kitörli magát, valahogy úgy, ahogyan a számítógép újraindítja magát.

Tononi önkéntes emberekkel, patkányokkal és számítógépes szimulációval végzett úttörő kutatása először ad betekintést az alvás céljába. Eredményei maga a tudat alaposabb megértéséhez is hozzásegíthetnek.

„Az alvás az az ár, amit azért kell fizetnünk, hogy másnap az agyunk friss lehessen” – írja Tononi. Elmélete szerint az alvás lehetővé teszi, hogy az agyunk átcsoportosítsa magát a kemény tanulással töltött nap után azáltal, hogy a napközbeni erőt adó szinapszisoknak lehetőséget ad arra, hogy az alapokig leeresszenek. Ez azért fontos, mert agyunk energiájának 80 százalékát a szinaptikus tevékenység fenntartására fordítja.

AP

Az alvás az új emlékek leülepítésében is fontos lehet, azt is lehetővé teszi, hogy az agy elfelejtse a nap véletlenszerű, felesleges benyomásait, ezáltal helyet biztosít az újabb tanulásnak másnap. Valószínűleg ezért figyelhető meg az agyhullámok ilyen intenzív aktivitása alvás közben.