A betegséget szúnyogok terjesztik, lázzal, fejfájással és hányással jár, kezelés nélkül életveszélyessé válik. A rizikóövezetben, vagyis elsősorban Dél-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában 3,3 milliárd ember él, a megbetegedések 80 százalékát 17 országból jelentik. Évente 219 millióan betegszenek meg maláriában, 660 ezren nem élik túl. A halottak 86 százaléka öt év alatti gyermek.

A WHO 2005-ben célul tűzte ki, hogy a maláriás esetek számát 2015-re 75 százalékkal csökkentse. A betegség hetekig tartó kezelést igényel, az így kieső munkaerő évente 12 milliárd dollár veszteséget okoz a gazdaságnak. A malária visszaszorításában hatékonynak bizonyult a szúnyoghálóval való megelőzés és a gyors gyógyszeres kezelés. 2000 óta egyebek mellett ennek köszönhetően sikerült a halálos áldozatok számát negyedével csökkenteni.

A tudósokat ennek ellenére aggasztja, hogy a betegségnek egyre több gyógyszerrezisztens változata van, és újból nőhet a halandóság, ha nem találnak erre megoldást. A malária elsősorban Thaiföldön és Kambodzsában válhat feltartóztathatatlanná.

"Nem engedhetjük, hogy elterjedjenek ezek a paraziták" – mondta Charles Delacollette, a WHO Mekong-vidéki maláriaellenes programjának korábbi vezetője. A legrosszabb esetben a rezisztens paraziták Burmán és Indián át eljutnának Afrikába, ahol a legrosszabb a helyzet: a malária halálos áldozatainak 90 százaléka onnan kerül ki.

Veszélyt jelentenek a rossz, gyakran Indiából és Kínából származó gyógyszerek is, amelyek elsősorban Burma és Kambodzsa különösen szegény vidékein használatosak. Ezek a szerek nem végeznek a parazitákkal, épp ellenkezőleg, a hatóanyagnak ellenállóvá teszik őket, így aztán tovább tudnak terjedni. Ez történt a Chloroquin nevű gyógyszerrel is. Az említett szer már sok betegnél nem használ.