Korunk technológiai forradalma, a digitális transzformáció elképesztő nyomás alá helyez bennünket. Mindannyian részesei vagyunk a műszaki fejlődésnek, annak pozitív és negatív hatásainak. A mindennapokban azt tapasztaljuk, hogy a világ extrém módon felgyorsult, folyamatosan változik, amihez valahogy alkalmazkodnunk kell. Mindemellett állandóan különböző ingereknek vagyunk kitéve, bárhol vagyunk, bárhová megyünk, el vagyunk árasztva vizuális és akusztikus élményekkel és töméntelen információval.

Ráadásul extrém módon felgyorsult a világ, és a legfőbb értékké a teljesítmény maximalizálása vált, ami életünk minden területén behívja a versengést. A digitális technológiának köszönhető folyamatos információáradat, illetve állandó elérhetőségünk komplex, sokszor bizonytalan világot teremt számunkra, elmosva a biztonságérzetünk határait. Egyre nehezebb a megfelelő irányvonalakat látni, a szerepünket megtalálni, vagy a szerepeink között navigálni.

Állandó időnyomásban, sürgetettségben és megfelelésben élünk, minden azonnal, gyorsan és lehetőleg tökéletesen kell.
Ilyen környezetben alapvetően meginog a biztonságérzetünk. Míg az iparosodás kezdetén egy-egy új találmányhoz 20-25 év alatt kellett alkalmazkodnunk, napjaink gyors ütemű fejlődése miatt most gyakran egy-két évünk sincs, és jön az újabb és újabb technológia.

A folyamatos, váratlanul bekövetkező és kiszámíthatatlan változásokhoz pedig valahogy alkalmazkodnunk kell, és ez a nyomás extrém stresszt okoz nekünk. Régóta tudjuk, hogy a krónikus, azaz tartós stresszállapotok negatív következményekkel járnak, kiégéshez, a szervezet energiaháztartásának kimerüléséhez vezetnek. Ez pedig mind testileg, mind lelkileg egészségkárosító.

Az energiaháztartás kimerülése

Az állandó túlingerlés, a túl sok információ kifárasztja az idegrendszert, aminek következményeként érzelmileg instabilabbá válunk, egyre több frusztrációt élünk át, és egyre kevésbé tudjuk ezt féken tartani. Mindez kihat a kapcsolatainkra, legyen az munkahelyi vagy privát.

 

A folyamatos elérhetőség, amit a digitális technológia teremt számunkra, elmossa a munka és a magánélet közötti határainkat. Szinte sohasem érezhetjük befejezettnek, lezártnak azt, amit csinálunk, hiszen minden gyorsan változik, és mindig van újabb információ, ami befolyásolja a tevékenységünket.

A fizikai kimerülés jelei: testi fáradtság, alvászavarok, fejfájás, az immunrendszer legyengülése miatt gyakoribb megbetegedések. Érzelmi energiaháztartásunk kimerülése motivációcsökkenéssel, ingerlékenységgel, nemakarásérzéssel társul, melynek súlyosabb állapota a kiábrándultság és az érzelmi visszahúzódás.

A mentális energiaszint csökkenése a kognitív kapacitás (figyelem, gondolkodás, memória) romlását okozza, és tetten érhető a teljesítmény romlásában is. Végül, de nem utolsósorban szellemi szintű kimerülésünk a legmélyebb értékeink megkérdőjelezésével, hitvesztéssel jár, ami alapjaiban rengeti meg pszichés jóllétünket.

Határaink tologatása

Ahhoz, hogy rugalmasan ellenállhassunk a folyamatos kihívásoknak, amik a felgyorsult, túlingerlő és folyamatosan változó világban érnek minket, alapvetően szemléletmódváltásra és szokásmintáink átalakítására van szükség. Első körben érdemes átalakítanunk a viszonyunkat a stresszhez, ugyanis napjainkban a stressz már nem elkerülhető, hanem életünk velejárója. Az azonban, ahogy mindennapi stresszorainkról, azaz a stresszt kiváltó tényezőkről gondolkodunk, nagyban meghatározza élményeinket, viselkedésünket és a stresszre adott reakcióink következményeit.

 

Ha a mindennapi stressztényezőinket szolgálatba állítjuk, és komfortzónánk határainak tágítására használjuk, akkor előnyt is kovácsolhatunk belőlük. Ehhez azonban arra is szükségünk van, hogy olyan életformát alakítsunk ki, amelyben a regenerálódás is legalább akkora teret kap, mint a kihívások megugrása.

A kulcsszó a reziliencia (a stresszel szembeni rugalmas ellenálló képesség) fejlesztése, melyet életünk és szokásaink tudatos tervezésével érhetünk el. Ez azt jelenti, hogy az energiaháztartásunk minden egyes területén tologatjuk a határainkat (mintha sprinteket futnánk), majd arra fókuszálunk, hogy egy-egy sprint után fel tudjunk töltődni, azaz regenerálódjunk, és megújítva az energiáinkat, reziliensebbekké váljunk.

Energetizálás különféle szinteken

Fizikai értelemben az energia mennyiségét kell produkálnunk ahhoz, hogy képesek legyünk jól teljesíteni és helytállni. Ezt három terület tudatos fejlesztésével tudjuk elérni. Az egyik a tudatosan tervezett étkezés és a megfelelő folyadékbevitel. A másik a mindennapi, tudatosan megtervezett testmozgás. A harmadik pedig az alvás minőségének és mennyiségének javítása.

 

Érzelmi értelemben az energia minőségén lesz a fókuszunk, hiszen arra van szükségünk, hogy érzelmi reakcióinkat tudatosan felismerjük, és megtanuljuk menedzselni, azaz megfelelő irányba tolni. Ezáltal képessé válunk pozitív és motiváló érzelmi állapotba kerülni, azaz dolgozhatunk érzelmi stabilitásunk megteremtésén.

Mentálisan a fókuszált energiát kell megteremtenünk, ami azt jelenti, hogy életünk minden területébe beépítjük a tudatos fókuszt, azaz a helyzettudatosságot, és minden helyzetet a komfortzónánk tágításaként, szívósságunk fejlesztéseként jelenítünk meg. Végül szellemileg tudatosan összehangoljuk legbelső értékeinket és szenvedélyeinket távlati céljainkkal, és ezekhez próbáljuk illeszteni mindennapi tevékenységünket.

A reziliencia fókuszú energiatréning segítségével átalakíthatjuk az életünket úgy, hogy ellenállóbbakká válunk a stresszel szemben, és képesek leszünk a teljesítményünket is maximalizálni a digitális transzformáció korában. Az, hogy ezzel egészségesebbek is leszünk, növekszik az önismeretünk, és a kapcsolataink is harmonikusabbá válnak, talán a legnagyobb bónusz, amit kaphatunk magunktól.

Egy kis Effort

Az energia fókuszú rezilienciatréning (Effort) program a fizikai erőnlétet, az érzelmi stabilitást és a lelki ellenálló képességet fejleszti, a hozzájuk kapcsolható mindennapi szokások tudatos átalakítása révén. A tréning módszertana a reziliencia, a mindfulness (tudatos jelenlét) tudományán és a legfrissebb neurobiológiai kutatásokon alapul. Az Effort program egyénre szabottan végezhető, és használatával napi fél óra időbefektetéssel számolva, már negyedéven belül szemmel látható eredményeket érhetünk el.

Porkoláb-Minarik Annamária pszichológus a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban jelent meg, melyben energiával, életkedvvel és rezilienciával foglalkozunk. Keresse az újságosoknál vagy rendelje meg!

Kezdje az új évet pozitívan! Nézze meg előfizetési ajánlatainkat, amelyekben HVG Könyvet kap a HVG Extra Pszichológia magazin mellé.