Manga Fukusimáról: Csernobil ihlette az 1988-as rajzot
Japánban, a képregények egyik fellegvárában senki sem rajzol mangát a márciusi erős földrengés következtében megsérült fukusimai atomerőműben zajló válságról, mert már több mint húsz éve létezik: 1988-ban Jamagisi Rjoko vetette papírra. Megjelenésekor 70 példányban fogyott el, most viszont már több mint 200 ezren olvasták a világhálón.
A távol-keleti országban - Godzilla hazájában - az elképzelhető összes katasztrófát megrajzolták már, a szigetet elöntő óriáshullám - amelyhez hasonló a földrengés keltette szökőár alkalmával is pusztított - például évszázadok óta vissza-visszatérő motívuma a japán művészetnek.
A fukusimai katasztrófáról szóló képregénykötet 46 oldalas, címe pedig Phaethon - írta meg internetes kiadásában az El País című spanyol napilap. A görög mitológiában Phaetón a napisten, Héliosz fia, aki egy alkalommal apja napszekerét vezetve elvesztette uralmát afölött, és veszélybe sodorta a Földet. Zeusznak sikerült megóvnia a bolygót, de villámaival agyonsújtotta az ifjút. A képregény egyértelműen atomenergia-ellenes, és arrogáns lényként ábrázolja az embereket, mert azt hiszik, uralkodni tudnak egy ilyen energiaforrás felett.
Az 1947-ben született Jamagisi a japán mangák egyik úttörője, aki nemrég nyilvánosságra hozott emailüzenetében úgy fogalmazott, az 1986-os csernobili atomkatasztrófa ihlette képregényét. Arra a kérdésre, hogy gondolta-e valaha, hogy hasonló válság támadhat Japánban is, azt válaszolta: "Gondoltam rá, de sosem képzeltem volna, és amikor megtörtént pánikba estem".
A művésznő megjegyezte, úgy látja, képregényének üzenete semmire sem szolgált. "Nagyon szomorú voltam" - jegyezte meg.
A baleset után Jamagisi felhívta szerkesztőjét és arra kérte, tegyék ingyenesen elérhetővé az interneten a mangát. A műfaj "klasszikusának számít, megtalálható az üzletekben is, de arra kért, tegyük közzé, hogy több emberhez eljusson" - mondta Kitagava Tacuja szerkesztő. A világhálón azóta már több mint 200 ezren lapozták végig a fekete-fehér kockákat.
Eltűnt az élet a fukusimai erőmű közeléből – Nagyítás-fotógaléria
A hetvenezer fős Odaka városa volt a legközelebbi település a megsérült fukusimai erőműhöz. A nukleáris baleset után teljes lakosságát evakuálták, Odaka Pripjatyhoz hasonló szellemvárossá változott. Életnek szinte nyoma sincs az utcákon, nem is valószínű, hogy a lakosság egyhamar visszatérhet a radioaktív sugárszennyezett területre. David Guttenfelder, az AP hírügynökség fotósa a romeltakarítást végző katonákkal járta be a kihalt területet.
Tiltakozás egy Fukusimára vonatkozó amerikai karikatúra miatt
Tiltakozott a The New York Times Co. lapkiadó vállalatnál Japán New York-i főkonzulátusa csütörtökön egy, a fukusimai erőműbaleset következményeire utaló karikatúra miatt.
Őssejtjeik segíthetnének a fukusimai erőmű dolgozóin
Ha a földrengés és az azt követő szökőár következtében súlyosan károsodott japán atomerőmű dolgozói az eddig mértnél magasabb sugárfertőzést kaptak volna, vagy a későbbi munkák során még újabb besugárzás áldozatai lennének, életmentő lehet, ha saját vérükből származó őssejtekkel kezelhetik őket. Japán szakértők ezzel kapcsolatos levelét a világ egyik első és legtekintélyesebb orvosi hetilapja, az angol The Lancet közölte.
Csernobilhoz a japánok szerint nem mérhető a fukusimai eset
A csernobili és a fukusimai nukleáris katasztrófa eltérő jellegét hangsúlyozta ismét a japán kormány kedden, az ukrajnai katasztrófa 25. évfordulóján.
Kiterjesztik a fukusimai kitelepítési körzetet
A japán kormány kiterjesztette pénteken a fukusimai atomerőmű körül létesített, eddig 20 kilométer sugarú kitelepítési körzetet a március 11-i erőműbaleset óta mért halmozott háttérsugárzási értékek miatt.
Zárt övezet a fukusimai atomerőmű 20 kilométeres körzete
A tiltó rendelkezés pénteken 0 órakor lép életbe. Ettől kezdve hatósági engedély nélkül nem szabad belépni az övezetbe. A rendelkezés megszegőit megbüntetik, de ennek módjáról és mértékéről még nem tettek említést az illetékesek.
