Tetszett a cikk?

A jelenlegi szabályozás nem alkalmas, a hatóságok nem képesek, sokszor nem is akarnak gátat szabni a régi pesti zsidónegyed eltüntetésének. Bár a 226 épületből álló együttesből 92 háznak egyedi műemléki védettsége van, a terület átfazonírozását ez nem akadályozza. Kinek jó ez? Közéleti vitával zárult az Óvás! Egyesület kiállítása a Centrális Galériában.

Hat meghívottból mindössze egyetlenegy jelent meg az Óvás! Egyesület invitálására azon a vitán, amelynek a régi pesti zsidónegyed sorsa volt a témája. Mezős Tamás eljött, s noha szavait a szép számú közönség nem fogadta kitörő lelkesedéssel, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke legalább szívósan állta a sarat, ám szerepléséről más pozitívumot nehéz lenne mondani. Mit kezdjünk például azzal, hogy a terület 226 épületére vonatkozó értékvizsgálatot a KÖH titkosította, mondván, az döntés-előkészítő anyag, és még a szakértők se biztosan értik; Mezős most mégis arról beszélt, hogy a dokumentumnak „nincs jelentősége”. Az biztos, ameddig a mundér mellett hasonló vehemenciával védi az épített örökséget, addig nem lehet baj.

A műemléki hivatal vezetéséhez képest Hiller István oktatási és kulturális miniszter csak egyik alacsony beosztású munkatársát delegálta, akinek a megszólalásra se volt mandátuma, igaz, annyit elárult, hogy jövő januárban a parlament elfogadhatja a világörökségi törvényt, a koncepció már kész. Ha így lesz, a negyedik efféle lesz a világon. Ami dicséretes, csakhogy a miniszteri követ elfelejtette megjegyezni, hogy a törvényt éppen az erzsébetvárosi rombolás nyomán elkészített UNESCO- (más néven Polge-) jelentés javasolta nyomatékkal a kormánynak. Hiller küldöttje azt is leszögezte, a miniszternek ma nincs hatásköre abban, mi történik a védett területekkel és épületekkel, a világörökségi területen s azon túl, ott, ahol a kis buldózer túr. Ezek után akár el is mehetett volna, ehhez képest tisztességgel végigülte a háromórás purparlét.

Akácfa u. 59. Védőangyal
© Stiller Ákos
Nem tűnt kompetensebbnek Soós Gábor sem, aki Fejérdy Tamást, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság titkárságvezetőjét helyettesítette. Ő azzal keltett kisebb feltűnést, hogy azt állította, a műemlékek már ma is bonthatók gazdasági okokból. A teremben erre zavar támadt.

A Centrális Galériában támadt káosz azonban semmi ahhoz a zűrzavarhoz képest, amit a nagyobb részt az Erzsébetvárosban, kisebb részt a Terézvárosban elterülő zsidónegyed kapcsán élünk át az utóbbi években. A 2002-ben a világörökség részének nyilvánított Andrássy út műemlékvédelmi pufferzónájában XIX. századi házak tucatjai tűntek el, hogy helyükre akár háromszoros beépítéssel újak épüljenek.

Aki nem járt a területen, annak a változásokat jól szemlélteti, hogy míg korábban a negyed – a beépítettség töménységét mérő – szintterületi mutatója 2–2,5 volt, addig a VII. kerületi önkormányzat építésügyi szabályozási terve 4,5–6 engedélyez, amit az ingatlanberuházók maradéktalanul ki is használnak: az egykori egy-, két-, háromemeletes házak vagy az udvarok helyére nyolcemeletes monstrumokat húznak. Mindeközben Párizs régi részein most csökkentették 3,5-ről 3-ra az előírásos mutatót – tudhattuk meg Perczel Anna építésztől, az Óvás! Egyesület spiritusz rektorától.

Vasvári Pál u. 4. Van grund
© Stiller Ákos
A hatóságok, intézmények képviselői többnyire csak széttárták a karjukat, miszerint ők tehetetlenek, bár „érzékelik” az anomáliákat. Mezős elnök úr még azt is készséggel elismerte, hogy a Klauzál utcában épülő egyik ház „randa lesz”. De legalább jogszerű. A Demszky Gábor főpolgármestert képviselő Beleznay Éva fővárosi főépítész több, az utóbbi időben készült tervről is beszámolt, amelyek a terület áldatlan állapotán változtattak volna, de szavaiból kiderült, leginkább a kerületek feküdtek keresztbe a nemes, ámbátor erőtlen erőfeszítéseiknek.

Mert hát, ahogy nálunk ez már lenni szokás, leginkább azokon verték el a port, akik nem voltak jelen. Nem mintha nem érdemelték volna meg a távolmaradók. Az sem lehet véletlen, hogy az időnként túlfűtött hangulatú, lakógyűlésre emlékeztető tanácskozásra nem jött el senki sem a VI. és a VII. kerület önkormányzati vezetői közül. Erre még az sem magyarázat, hogy Hunvald György erzsébetvárosi polgármester előzetes letartóztatást tölti. A városvédők régóta mondják, mindenki megéri a pénzét a szereplők közül, de a kerületek hibáztathatók leginkább. Az anarchisztikus önkormányzati rendszer ugyanis hozzájuk telepítette a legfontosabb jogosítványokat, miközben alig van mód döntéseik kontrolljára. – Az országos, sőt világörökségi szintű épített örökségünkről jelenleg a kerületek döntenek – fogalmazott Beleznay. Márpedig – láthatóan – rosszul sáfárkodnak a rájuk bízott értékekkel. Hozzá nem értés, bürokratikus, sőt antidemokratikus hozzáállás, túlzott megfelelés a befektetőknek, korrupció – néhány a teremben elhangzott megfejtés az okokra.

A vita témájának eredetileg az Óvás! alternatív városrész-fejlesztési terveit szánták, amelyekről a kiállítás is szólt, ám ezeket alig sikerült érinteni. Mezős Tamás és Beleznay Éva leginkább a gazdasági számításokat hiányolta a tervek mögül, miszerint azok nélkül az elképzelések nem elég „profik”. Soós Gábor is felvetette, hogy érdekeltté kellene tenni a beruházókat, mert különben nem fektetnek be, és elrohadnak a műemlékek. A Polge-jelentés megállapításai közül Mezősék leginkább a felújításra, rehabilitációra adott adókedvezmények bevezetését szorgalmazták. A fővárosi főépítész elárulta, ők is ajánlották ezt a megoldást a kormánynak, ám az mostanában utasította el ötletüket.

Ladányi János szociológus – egyébként kerületi lakos –, aki részt vett az alternatív tervezet elkészítésében, élesen ellenezte, hogy a befektetőket újabb kedvezményekhez juttassák. Véleménye szerint az önkormányzati vagyon példátlan kiárusítása, a bagóért megszerzett telkek, a laza építésügyi előírások mind-mind a befektetők érdekeit szolgálták, míg a kedvezményes áfa csak növelné eddigi busás hasznukat, és semmi nem áramlana vissza belőle a területre. Az Óvás! tehát ellenzi az adókedvezményt. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ingatlanberuházók a zsidónegyedben nem vesznek részt a házak működtetésében, nem akarnak háztulajdonosok lenni, és a gyors profitrealizálás érdekében továbbadják házaikat. Talán ennek is köszönhető, hogy az új házakban a négyzetméterárak akár az egymilliót is elérik.

Rumbach Sebestyén u. 8.
© Stiller Ákos


„Halott város épül a régi pesti zsidónegyed helyén” – véli Perczel Anna, mert a bontott épületekben már nem, az új épületekben még nem laknak. A hvg.hu tudósítója csak megerősíteni tudja, a legújabb házak jó része üres, a legtöbb értékesített lakás külföldié, akik befektetési céllal vásárolták meg őket.

„Alkotmánymódosítás kellene.” „Fejlesztési társaság kellene.” „Városrészmenedzsment kellene.” „A műemléki területek direkt finanszírozása kellene.” Mondták a meghívottak. Perczel Annáék szerint azonban erre már nincs idő, jelenleg is 15 házat ürítenek vagy ürítettek ki, miközben 37 telek áll teljesen üresen. A belső részek negyven százalékának beépítése megváltozott, és a kerületi szabályozás nemhogy mederbe terelné, egyenesen erősíti a rombolási folyamatot. Az Óvás! állítja: most már egyáltalán nem lenne szabad bontani, mert végképp eltűnik az, ami a területet értékessé, egyedivé teszi.

Zádori Zsolt

Itthon

Sportcsarnok a Nyugatiból

Megy a hörgés, hogy a kormányzati negyed miatt esetleg nem fogad majd vonatokat a Nyugati. Pedig az ötlet már jó hetvenéves. Mint ahogy az is, hogy a mai helyén a Délire sincs szükség. Egy európai formátumú építész, Vágó József komolyan hitt az igazában. Hazája azonban nem, és attól is megfosztották, hogy tervezhessen, így a telefonkönyvben ez állt a neve mellett: „magánzó, a genfi népszövetségi palota tervezője”. Holnap ünnepeljük Pest, Buda és Óbuda egyesülését.

Itthon

Impotencia és abortusz az építészetben

A legtöbb építészeti terv nem valósul meg. S ez persze nem olyan nagy baj. Ahogy a felejtés is karbantartja az elmét, úgy alakítják a várost a meg nem épült házak. Egy ma nyíló kiállításon azért szép számmal látni olyan épületterveket, amelyek alakot öltve jobbá tehetnék az életünket.

Itthon

Kéjlakok és Walhalla a Gellért-hegyen

Diadla, nyugda, emlékde, csönde, üdvlelde – javaslatok a magyar Walhalla honi elnevezésére. Ha lenne ilyen, tán most a Citadella helyén állna. De lehetne ott egy piramis vagy akár maga a turáni Akropolisz, amelyről egy kolosszális Hungária szobor reflektorának fénysugarai pásztáznák a város nevezetességeit. Gellért-hegyi álmok – Széchenyi gróftól Sasvári Szilárdig.

Sorkövető

Amihez buldózert hívtak. Az eltüntetett zsidónegyed

A régi pesti zsidónegyed XIX. századi építészeti öröksége nagy veszélyben van, de veszedelem fenyegeti a városrész maradék lakosságát és az újonnan beköltözőket is, még ha most nem is érzik. Hogy ne így legyen, azért harcol az Óvás! Egyesület, amely megmutatja, mi is valójában a civil kurázsi.

Itthon

A metróépítésen a meleg csákányváltás sem segített

A fővárosiak szenvedélyesen szeretnének metrót, mindjárt az első átadásáig 17 tervet készíttettek. A be nem teljesült szerelemnek is ára volt/van, nem is kevés. Az ötvenes évek elvetélt ősmetrója a sztálinvárosi megaberuházás után a második legtöbbe került. Az első Nagy Imre-kormánynak jött meg az esze, és állította le a lázas munkát. Bár az is igaz, lehet, ha nem kezdenek hozzá, sohasem épül meg a kettes metró.

Itthon

Toronyóriás és hét vezér a Margit híd közepén

Milyen lenne, ha a Margit híd közepén egy 66 méter magas gótikus torony emlékeztetne bennünket a honfoglalás és a kiegyezés nagyszerűségére? Combinók porzanának el Tas, Huba és Töhötöm csizmatalpa alatt, s Magyarország angyali szépségű allegóriája mosolyogna megértően a dugóban anyázó autósokra? Nem volt elég pénz hozzá, de a tervek megszülettek.

Itthon

Zsidó „templom” a Kossuth térnél

Hetekig morális atléták zsidóztak a Kossuth téren, mire a rendőrök hónapokra műveleti területnek nyilvánították a virágágyásokat. A Mazsihisz az ünnepen otthon marasztalta a zsidókat. Azóta játszótérépítésről, csúszdáról, libikókáról egyeztetnek közjogi méltóságok. Mi volna, ha az Országházhoz közel állna Európa legnagyobb, ötezer négyzetméteres és 70 méter magas zsinagógája? Volt rá esély, ha pénz nem is.

Boltzár és kijárási tilalom: radikális lépéseket hoztak a csehek a járvány miatt

Boltzár és kijárási tilalom: radikális lépéseket hoztak a csehek a járvány miatt

A pofontól védi embereit, de a kampányt is eredményesebbé teheti Orbán húzása

A pofontól védi embereit, de a kampányt is eredményesebbé teheti Orbán húzása

Magától világító futurisztikus kerékpárút készült Esztergomnál

Magától világító futurisztikus kerékpárút készült Esztergomnál