Horn Andrea
Horn Andrea
Tetszett a cikk?

Tényleg van-e még törlesztenivalója Milák Kristófnak, vagy szerzett-e már annyi dicsőséget Magyarországnak az olimpiai bajnok, hogy ha akarja, elengedje az úszást? Szavazzon!

Az úszók belügyéből országos témává szélesedett, hogy Milák Kristóf, úgy tűnik, megcsömörlött a sporttól. A Budapesti Honvéd úszója tavaly augusztusban indult utoljára világversenyen, a nyár elején, a fukuokai vb előtt pedig néhány szabad hónapot kért és kapott, mert saját bevallása szerint „nagyon mély hullámvölgybe” került, sem mentálisan, sem fizikálisan nem érezte magát olyan szinten, hogy ott lehessen a világ legjobbjai között.

A 23 éves versenyző elképesztő sorozat után vonult pihenőre. Amióta 2017-ben, 17 évesen, a budapesti világbajnokságon berobbant a köztudatba – ahol 100 méter pillangón csak az akkor már kétszeres olimpiai bajnok amerikai Caeleb Dressel tudott gyorsabb lenni nála –, nyert egy olimpiai aranyat és egy ezüstöt, háromszoros világbajnok lett, Eb-ken pedig hatszor a dobogó legmagasabb, kétszer pedig a második fokára állhatott fel.

Túry Gergely

Váltóban van még egy Eb-aranya és egy -ezüstje, mindkettőt tavaly nyerte, Rómában, a 4x100-as, illetve a 4x200-as gyorsváltóval. Utóbbival a 2022-es budapesti vb-n országos csúccsal az 5. helyen értek célba. Hogy mennyire fontos a jelenléte, azt jól mutatja az idei, Japánban elért eredmény: a 4x200-as váltó a 15. helyen végzett, egyik tagja, Márton Richárd pedig úgy fogalmazott: Milák nélkül versenyezni olyan volt, mintha egy Forma–1-es futamon kerekek nélkül indultak volna.

A magának kialkudott szünetről a megbeszéltek szerint szeptember 4-én tért vissza a klasszis, és úgy volt, hogy a múlt hétvégi, budapesti világkupa-fordulón már versenyez is, ám három nappal a rajt előtt jelezte az edzőjének, Virth Balázsnak, hogy nem indul. Az sem maradt titok, hogy nem edz megfelelően, sem nem elég erős, sem nem elég gyors, sőt ahogy a tréner fogalmazott: „jelen pillanatban még jól edzhető állapotban sincsen”. Ő és Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya is úgy értékelt, hogy a sportoló a 24. órában van, ha nem kezdi meg sürgősen és a megfelelő erőbedobással az edzéseket, nem lesz esélye megvédeni az olimpiai bajnoki címét.

Hogyan tovább, Milák Kristóf?

Nem tart már sokáig a türelem Milák Kristóffal szemben: el kell döntenie, hogy hajlandó-e elvégezni azt a kemény edzésmunkát, amely a jó eredmények eléréséhez szükséges. Az úszó motivációs problémákkal küszködik, és arról beszélt, hogy az úszásra már csak az egzisztenciája alapjaként tekint. Van-e visszaút az olimpiai, világ- és Európa-bajnok klasszis számára?

Sós a váltók kérdését is felvetette az egyik nyilatkozatában. Emlékeztetett, hogy a februári vb-n lehet majd kvótát szerezni a párizsi váltóversenyekre, márpedig a szövetség hét ilyen egységet is kivinne a játékokra. Szerinte lehetséges, hogy Milák egyéniben akár „közepes állapotban, formában is meg tudna nyerni egy olimpiát”, a váltók miatt azonban nem a „magánügye”, hogy milyen formában van.

Ezen a ponton írtunk arról, hogy mi lehet a gond Milákkal. A nyilatkozataiból az derül ki, hogy már korábban is vágyott a szünetre, de előbb az olimpia elhalasztása, aztán amiatt nem iktatta be, mert edzőt váltott (korábban Selmeci Attilával készült). Az óvodás kora óta úszó sportoló azt panaszolta, hogy az idők során nem tanulta meg megélni a siker pillanatait, amiatt pedig, hogy edzésről edzésre, versenyről versenyre élt, már nem érezte jól magát az uszodában. Meg aztán, mostanra mindent elért, a csúcson magányosnak érezte magát, aztán elkezdett unatkozni. Az úszásról október elején már úgy nyilatkozott, „nekem ez innentől kezdve már csak egzisztencia”, s úgy tűnik, hogy mostanság leginkább a gyors autók és az egyetem foglalkoztatja.

Ilyen előzmények után nyilatkozta azt Wladár Sándor, az úszószövetség elnöke, hogy a magyar rajongók éhezik azt a sikert, amit Milák Tokióban elért, és „tartozik Magyarországnak annyival, és tisztelje meg önmagát azzal, hogy elvégzi a munkát, hiszen olyan talentum van benne, ami nagyon kevés sportolónak adatott csak meg életében”. Azt is hozzátette: mély szomorúsággal tölti el, hogy nyolc hónappal a párizsi olimpia előtt még mindig azt hallja, hogy az úszó „keresi az utat és a motivációt, hogy nem látjuk edzésen, nem tudjuk hol van”.

De tényleg tartozik Milák bárkinek is bármivel? Erről megoszlanak a vélemények.

A legsarkosabban a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka fogalmazott, amikor azt írta, szerinte Milák nem tartozik az országnak, a sportvezetés pedig hálás lehet az eddig elért eredményeiért. Aztán odaszúrt egy keményet Wladárnak:

Felháborító és primitív a kijelentés, hogy egy olimpiai bajnok, világcsúcstartó még tartozna az országának...”

Kérdés, hogy az elnök szavai mögött kizárólag az bújik-e meg, hogy Milák szimbolikusan, a hazájának, a magyar embereknek, a magyar szurkolóknak tartozik-e. Vagy ott van-e az a gondolat is, hogy miközben minden feltétel biztosított számára a megfelelő felkészüléshez, legyen az edzéshelyszín, sportegészségügyi ellátás vagy edzőtábor, ő a tréningjei nagyjából felét mostanában kihagyja. A tokiói olimpia előtt, 2019 decemberében például a Magyar Közlöny szerint az állam 36 millió forintot juttatott neki erre a célra. A Gerevich-ösztöndíj keretében az úszószövetség honlapján megtalálható előterjesztés szerint ez év januárja és augusztusa között havonta 460 ezer forintot kapott és a klubja is nyilván utalja neki a nem ismert összegű fizetését. Eközben pedig, ha épp versenyzett, és pénzdíjat nyert, az összeg az ő bankszámláját gyarapította, és szponzorok is szép számmal sorakoztak fel mögötte.

Túry Gergely

Sós és Wladár szavaiból – bár meglehetősen kemények – az is kihallatszik, hogy Milákért haragszanak, nem rá. Többször hangsúlyozták – és ebben csatlakozott hozzájuk Gergely István, klubjának ügyvezető elnöke is –, hogy az úszó istenadta tehetség, aki a többieknél jóval kevesebb munkával is képes nagy sikereket elérni.

Wladár azzal is próbált érvelni nála, hogy ha Párizsban sikerülne megvédenie a címét, olyan nagyságok közé kerülne a neve mint Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás. Miközben egyszeres magyar olimpiai bajnokból van 301, őt magát is beleértve.

A szövetség és a kapitány nyilván azt is mielőbb tisztán szeretné látni, hogy számíthatnak-e Milákra, és a nyilatkozatokból kitűnik, hogy fogy a türelmük. Azt várják, hogy záros határidőn – nagyjából két héten belül – döntse el, vállalja-e a kemény munkát, és ha igen, álljon bele. A jelenlegi állapot ugyanis a többi úszóra is hatással lehet, joggal tehetik fel a kérdést: ha Miláknak még ezt is lehet, nekik miért nem?

Mások – Hosszúhoz hasonlóan – amellett érvelnek, hogy egy már mindent megnyert, és részben emiatt is motiválatlan sportolóból egész egyszerűen nem lehet kizsarolni a folytatást, pláne nem a nemzeti érzelmekre apellálva, ahogyan Wladár próbálta.

Azt is mondják, hogy Miláknak minden joga megvan ahhoz, hogy döntsön a saját testéről, sorsáról, útjáról, még ha az nem is az, amelyet az istenadta tehetség látszólag kijelölt számára. Joga van ahhoz, hogy 23 évesen, több mint 15, a medencében eltöltött esztendő után azt mondja, nincs többé kedve ahhoz, hogy szigorú rend szerint élje az életét, hogy naponta kétszer kilométereket úszkáljon faltól falig.

És azt is felhozzák, hogy a szövetség olyan súlyt tenne Milák vállára, amelyet nem köteles magára venni: a váltók segítésének felelősségét.

 

--- voting control ---
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!