Az utóbbi hetekben két okból is többet foglalkozott a sajtó a szokásosnál a Magyar Nemzeti Autósport-szövetséggel (MNASZ): az egyik az egy évvel ezelőtt történt, öt halálos áldozatot követelő, az Esztergom-Nyerges Ralin bekövetkezett baleset, a másik pedig, hogy a szervezet elnökét, Szujó Zoltánt lemondásra szólította fel Kurtyán Ferenc, a Magyar Gyorsulási Szövetség vezetője. Ezekkel kapcsolatban hirdetett meg keddre sajtótájékoztatót az MNASZ, amelynek kezdete előtt néhány órával a 444.hu ismertetett egy, a halálos balesetről szóló, nem publikált belső jelentést.

Az eseményen az MNASZ képviselői először az elmúlt hónapokban bekövetkezett jogszabályi változásokat ismertették. Szujó Zoltán korábban azt nyilatkozta, hogy ezek miatt eszkalálódott a már évtizedek óta fennálló konfliktus az általa és a Kurtyán Ferenc által vezetett szervezet között.

A tájékoztatás szerint az egyik változás az, hogy tavaly nyáron az autósport-események bekerültek a sportrendezvények biztonságáról szóló rendelet hatálya alá. „A nyergesi tragédia után a politika adott egy választ, hogy megvédje a magyar állampolgárokat attól, hogy baj érhesse őket egy autóversenyen. Ennek a válasznak a mértékéről lehet vitatkozni, mert egy tollvonással betilthattak volna mindent. Magyarán szólva: minden szervezőnek garantálnia kell, hogy az eseményére kilátogató nézők biztonságban vannak. És ami változott, hogy a rendőrségnek nemcsak hogy joga, hanem kötelessége ezt ellenőrizni, akár magánterületen is” – magyarázta Szujó.

Ez a döntés okozott felzúdulást, az érintettek ugyanis attól tartanak, hogy lehetetlenné válik miatta itthon az amatőr autóversenyzés. „A legfontosabb kérdés az, hogy létezik-e amatőr autóversenyzés Magyarországon. Véleményem szerint igen, és óriási igény van rá, hiszen nem mindenki szeretne részt venni az országos bajnoki sorozatban. (…) A kérdés ugyanakkor az, hogy a 2004-es sporttörvény – amely az autósportot veszélyes üzemnek minősíti – alapján lehet-e amatőr autósport-rendezvényeket tartani. Az MNASZ a többségi társadalom felé vállalt kötelezettsége az, hogy akik gyorsan akarnak menni egy autóval vagy versenyautóval, azok ne a közúton tegyék ezt meg, hanem biztonságos, ellenőrzött körülmények között” – fogalmazott az elnök.

A másik változás a biztosításokról szól, és azt írja elő, hogy minden versenyszervezőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Erről Szujó azt mondta: egy EU-s határozatot kellett átvennie Magyarországnak, amely „a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokról szóló hatalmas rendeletcsomag volt, s amelynek egy pici szelete volt az, amely az autósport-eseményekre vonatkozik”.

Nem kész még az anyag

A nyergesi tragédia is szóba került a tájékoztatón, erről az MNASZ rali szakágának vezetője, Varga Attila beszélt, kitérve a 444.hu által ismertetett vizsgálati eredményekre is. A lap szerint a dokumentumban egyebek mellett arról van szó, hogy a nézők olyan területen tartózkodtak, ahol nem tehették volna, a versenyt mégsem állították le, mert nem volt egyértelműen tisztázva a közreműködők – sportbírók, pályabiztosítók és vagyonvédelmi dolgozók – szerepe, az előzetes biztonsági terv az előírt határidőre nem készült el, tisztázatlan, hogy milyen engedélyekkel rendelkezett az esemény, és ezek megfeleltek-e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak. Az ügyet vizsgáló bizottság álláspontja szerint a baleset bekövetkezésében a belső és külső szabályok be nem tartásának sorozata is szerepet játszhatott.

Varga Attila azt mondta, hogy a tragédia felelőseit a hatóságok feladata megtalálni, nekik pedig a szakmai konzekvenciákat kötelességük levonni.

Azt állította, hogy nem látta az MNASZ által elkészített dokumentumot, amelyről a 444.hu beszámolt, továbbá, hogy azt azért nem tették még nyilvánossá, mert egyelőre nem végleges: a későbbiekben még választ kell adni benne „azokra a kérdésekre, felelősségmegállapítási pontokra is, amelyeket a hivatalos hatósági eljárás fog felderíteni”.

Szerinte a jelentés „alapvető tévedéseket tartalmaz, akárki is készítette”, ugyanis a nyergesi verseny „előkészítése, kiírása, a biztonsági terv elkészítése tökéletesen megfelelt mindennemű, legfeszesebb, legtisztességesebb elvárásoknak”. Úgy fogalmazott: a sajtóban megjelent írás „felelőtlenül azt állítja, hogy a rendezvényen részt vevő sportbírók nem kapták meg a kellő képzés, útbaigazítást és a felállítási helyeknek megfelelő feladatot sem. Ehhez képest határozottan állítom, hogy általános képzést is kaptak, az adott versenyen jegyzőkönyv készült arról, hogy megkapták a felállítási helyüknek megfelelő feladatkiosztást, és határozottan állítom, hogy az adott gyorsasági szakasz vezetőbírója a rajtban személyesen további eligazítást adott nekik (…). A sportbírók ismerték a feladatukat”, és amit el lehetett követni a verseny biztonságos megvalósítása érdekében, azt elkövették.

„A legteljesebb szakmai feszesség mellett sem lehetett volna másként és jobban csinálni. Az más kérdés, hogy a végrehajtás során azok az emberek, akik megfelelő képzettség és felvilágosítás után tették a dolgukat (…), milyen jellegű hibákat követtek el.” Ezt feltárni szerinte a hatóságok dolga.

Varga azt is mondta, hogy a versenyző, aki a nézők közé hajtott, méltányossági licenccel rendelkezett. Szerinte ez 2023-ra volt igaz, tavaly már A licencet igényelt és kapott.

Tavaly március 24-én az Esztergom-Nyerges Rali egy nézők elől elzárt gyorsasági szakaszán egy lassítónál az egyik sofőr elvesztette az uralmát az autója fölött, és kisodródott. Bár a helyszínen nem lehettek volna szurkolók, csak ennél a pontnál többtucatnyian figyelték a versenyt, közülük öten meghaltak, amikor a kocsi közéjük csapódott.

A rendőrség halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást az ügyben ismeretlen tettes ellen, ez még mindig folyamatban van. A Tatabányai Járási Ügyészség a kemma.hu megkeresésére a minap azt közölte, hogy a nyomozó hatóság két embert hallgatott ki gyanúsítottként.