Az agyat kipreparálták, lemérték, felszeletelték, hogy az elme működésének titkát kutassák. Ennek a kiállításnak a megközelítése azonban éppen fordított: magát az agyat mutatja be, ahelyett, hogy annak funkcióját keresné. 

A londoni Wellcome Collection tárlatán számos híresség agya látható, köztük Albert Einsteiné, a szüfrazsett Helen Gardineré vagy William Burk XIX. századi gyilkosé, és kiállították Charles Babbage matematikus bal agyféltekéjét is. A lángelmék agya mindig is izgalomban tartotta a tudósokat, akik fáradhatatlanul igyekeztek rájönni a metszetekből és az agytekervények vizsgálatából, vajon mi lehetett zsenialitásuk titka? 

A titok homályban maradt, de a tudósok ma már nem képzelik, mint a XIX. században, hogy a koponya körvonalából ki lehet olvasni egy ember jellemét, vagy hogy az okos embereknek nagyobb az agya. (Einsteiné például nem különösen nagy.) Az agyból a testbe információkat szállító neuronok felfedezése fontos lépést jelentett az agy működésének megértése felé vezető úton. Az agy azonban továbbra is "bonyolult és kifürkészhetetlen állomány maradt" - jelentette ki a kiállítás kurátora, Marius Kwint.

Bár az orvostudomány rengeteget fejlődött, az agysebészet továbbra is "durva" műfaj, néhány szempontból csekély változást mutathat fel a több ezer évvel ezelőtti korai "műtétekhez" képest, amikor elődeink kőszerszámokkal fúrtak lyukakat a koponyába. Egy ilyen gondosan kifúrt bronzkori koponya ugyancsak a londoni kiállítás tárgyai között tekinthető meg. Bemutatják a koponya meglékeléséhez használatos orvosi műszereket is, továbbá egy 1930-as évekből származó oktatófilmet, amely azt ábrázolja, hogyan kell elvégezni a koponya felnyitását. 

A Wellcome Collection kiállítása nem csak az orvosi szempontokat vette figyelembe, az aggyal kapcsolatos művészi ábrázolásokat is felvonultatja. Többek között Annie Cattrell és Katharine Dowson alkotásai szerepelnek. A június 17-ig megtekinthető tárlat végén videoklipek búcsúztatják a látogatókat, amelyben leendő agydonorok beszélnek arról, milyen fontos, hogy a tudomány friss kutatási anyaghoz jusson mások mellett olyan betegségek megismerésére és gyógyítására, mint az Alzheimer-kór.