Az évek óta ki nem nyitott dobozokban, amelyek naplók és jegyzetfüzetek százait tartalmazták, a levéltáros egy cigarettásdobozra bukkant, benne pedig egy fadarabkára és egy kis anyagmaradékra. Az 1871. augusztus 31-i dátummal megjelölt doboz tartalmát végül a naplóbejegyzésekkel összevetve sikerült azonosítani. Az arcképtár egykori direktorának hagyatéka között felfedezték az uralkodó koponyájáról és csontjairól készített vázlatokat is.

A feltételezések szerint a fadarabka II. Richárd koporsójából, míg a bőrdarabka a George Scharf által lerajzolt uralkodói kesztyűből származhat. A korabeli feljegyzések szerint George Scharf jelen volt, amikor a westminsteri apátságban felnyitották a királyi sírokat. A Nemzeti Arcképtár igazgatója, aki végignézte, hogy miként nyitották fel II. Richárd (1377-1399), VI. Eduárd (1307-1327), VII. Henrik (1485-1509), I. Jakab (1603-1625), valamint VII. Henrik feleségének, VIII. Henrik anyjának, Yorki Erzsébet királynénak a sírját, gondosan lerajzolta II. Richárd koponyáját és csontjait, a vázlatok részletes méréseket is tartalmaztak.

A Nemzeti Arcképtár közleménye szerint II. Richárd sírját azért nyitották fel, hogy megtisztítsák a középkori uralkodó végső nyughelyét. Az eseményen rengetegen voltak jelen, vélhetően azért, mert mindenkit izgatott, hogy az uralkodóval valóban a fejére szekercével mért ütés végzett-e, a koponyán azonban semmilyen erre utaló sérülést nem fedeztek fel.

II. Richárdot 1399. augusztus 20-án fogatták el a főurak és a Towerbe záratták, szeptember végén pedig lemondatták. A trónon IV. Henrik követte, Richárdot egyik vidéki kastélyába zárták. A történészek közül sokan úgy vélik, hogy II. Richárdot halálra éheztették, 1400 februárjában hunyt el.