szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Csillagászok nemzetközi csoportjának először sikerült közvetlenül megfigyelni kezdeténél fogva egy szupernóva-robbanást – adta hírül a Nature, a tekintélyes brit tudományos folyóirat a legfrissebb számában.

A GRB060218 számú robbanás. Negyven
percig tartott
© arizona.edu
A szupernóvák ritka, egy csillag fejlődésének végén bekövetkező, rendkívül nagy erejű csillagrobbanások. A robbanás során rövid idő alatt annyi energia szabadul fel, hogy a csillag napokon át fényesebb lehet az őt tartalmazó galaxis ­fé­nyes­sé­gé­nél.

A robbanást a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal Swift nevű műholdjának segítségével és távcsöveken keresztül követték figyelemmel a kutatók. Bevezetője gammasugár-kitörések (GRB) egy gyengébb erejű fajtája, egy röntgensugár-kitörés volt a Tejútrendszeren belül, a Kos csillagkép irányában, 440 millió fényév távolságban. A felfénylés időtartama olyan hosszú volt, hogy sikerült ráirányítani a Swiftet, és földi távcsöveket is. A kitörés a GRB060218 jelet kapta az észlelés február 18-i időpontja nyomán.

A megfigyelt robbanás alatt a sugárzás fényei szokatlanul hosszú ideig, mintegy negyven percig voltak érzékelhetőek, míg általában ezen kitörések néhány tizedmásodpercig, vagy akár csak ezredmásodpercekig tartanak. Az ilyen robbanásokat általában szupernóva-kitörés bevezetőjének tartják, s ez pár nap múlva be is igazolódott.

A kutatók földi teleszkópon keresztül követték a robbanás után megmaradó törmelék mozgását. "A megfigyelések nem csupán azt mutatták be első ízben, hogyan alakul egy szupernóva annak korai stádiumában, hanem azt is megtudhatjuk belőlük, hogy a robbanás után fennmaradó törmelék sorsa hogyan alakult az elkövetkező napokban és hetekben" – mondta el Andrew Levan, a brit Hertfordshire-i egyetem kutatója.

A szupernóva-robbanások óriási jelentőséggel vannak a világmindenségre nézve, mivel ezek a kozmosz nehéz kémiai elemeinek legfontosabb forrásai, s földi anyagunk jelentős része is a naprendszer keletkezése előtti szupernóva-robbanásokból származik. Rendkívül ritkának számítanak; az elmúlt ezer év alatt csak négyet vettek észre belőlük a Tejútrendszerben. A „most” felrobbant csillag tömege 20-szor akkora lehetett, mint a Napé.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Ikercsillagokat fedeztek fel, vagy valami olyasmit

Chilében, a European Southern Observatory egyik ott felállított teleszkópján az Ophiucus csillagképződmény közelében iker-csillagot fedezett fel két kutató. A Naptól 400 fényévnyi távolságban keringő égitesteket nem köti gravitációs erő egyetlen más csillaghoz sem. Egymást is gyengén vonzzák.

MTI Tech

Magyar kutatási eredmények a csillagok pulzálásáról

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóműhelyének munkatársai fontos összefüggést mutattak ki a változócsillagok pulzációja és annak szabályosan ismétlődő változásai között. A kutatás eredményei segítenek a csillagok szerkezetének megismerésében.

MTI Tech

Két meganaprendszert fedeztek fel amerikai csillagászok

Két meganaprendszer egyértelmű jelenlétét mutatták ki amerikai csillagászok, és a felfedezés külön érdekessége, hogy a rendszerek középpontjában lévő óriáscsillagokat a bolygóképződésre utaló vastag porkorong veszi körül.

Panoráma Tech

A Plútó két új holdját azonosították amerikai csillagászok

Megerősítették a Plútó további két holdjának létezését amerikai kutatók. A picike, nagyon távoli és fagyott Plútó létezéséről a kutatók csak 1930-ban szereztek tudomást. A legrejtélyesebb, kilencedik égitest, 4569 milliárd mérföldre van a Naptól, és az egyetlen, amelyhez még nem jutott el ember alkotta űrhajó.

MTI/hvg.hu Tech

Kijelölték a legközelebbi civilizációgyanús csillagokat

Amerikai csillagászok kijelölték azt az öt csillagot, amelyekről jelenlegi ismereteink alapján a leginkább feltételezhető, hogy értelmes lények lakta bolygók keringenek körülöttük – közölte Margaret Turnbull, a washingtoni Carnegie Intézet munkatársa.

MTI Tech

Új bolygót fedezek fel egy chilei csillagvizsgálóban

Svájci és francia csillagászok egy naprendszerünkön kívüli új bolygót fedeztek fel a chilei La Sillában működő European Southern Obserevatory-ban (ESO). A bolygó 17-szer olyan nagy mint a Föld, és nagysága a Neptunéval azonos.