DM-célokra csak a törvényesen szerzett címek használhatók © sxc.hu

Csak jogszerűen megszerzett és kezelt elektronikus e-mail címek használhatók fel direkt marketing célokra, és az adatállomány "áruba bocsátása" is csak törvényes keretek között történhet - hívta fel a figyelmet Péterfalvi Attila.
 
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt azoknak az állampolgári beadványoknak a száma, amelyek magánszemélyek e-mail címeit tartalmazó adatállományok árusításáról szólnak.
 
A vételre felkínált adatállomány terjedelmes, hét-nyolcszázezer elektronikus levélcímet foglal magába - tette hozzá. Az ombudsman közölte, az adatállományok "forgalomba hozatala" nem ismeretlen jelenség, ám különös súllyal esik latba az a körülmény, hogy most a kereskedés "személyes adatok átadására és átvételére irányul".
 
"A társadalom polgárainak magánélethez és személyes adatok védelméhez való joga megköveteli az információs társadalom szereplőitől, hogy szükségtelenül és jogellenesen ne zavarják az egyének magánéletét" - szögezte le Péterfalvi Attila.
 
Közölte, az információs jogok biztosaként kötelességének tartja az információs társadalom minden szereplőjét tájékoztatni arról, hogy az e-mail címek összegyűjtése, adatállományba rendezése, "kereskedelmi forgalomba hozatala" és marketing célokra történő felhasználása nem mentes a jogszabályi előírásoktól.
 
A hirdetőnek tisztában kell lennie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről, valamint a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvények rendelkezéseivel.
 
E jogszabályi előírások szerint az érintett előzetes, tájékozott beleegyezése szükséges ahhoz, hogy elektronikus levélcíme bekerüljön egy adatállományba. Beleegyezés kell ahhoz is, hogy az adatkezelő hirdetések küldése céljából az elektronikus levélcímeket felhasználja, valamint hogy az e-mail címeket harmadik személynek vagy szervnek marketing célra átadja.
 
A szóban forgó üzleti ajánlat tehát sértheti mindazon személyek személyes adatok védelméhez fűződő jogát, akik a kérdéses ajánlatot kéretlenül megkapták, illetve azokét is, akiknek személyes adata az adatállományban hozzájárulásuk nélkül szerepel, és az adásvételnek köszönhetően később kéretlen ajánlatok célpontjaivá válnak maguk is.
 
Amennyiben az adatkezelő az adatállományt jogellenesen kezeli, majd azt másoknak felkínálja, ajánlatával megsérti a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásokat is.
 
Az állampolgárok magánélete védendő érték, ezért az egyént védeni kell attól, hogy közvetlen üzletszerzés céljából elektronikus úton érkező nem kívánt közlések zavarják magánéletét.