Tíz napja megszületett Klonilla, a második magyar klónállat. Az összesen négy anyával rendelkező fekete egérbébi és utódai lendületet adhatnak a hazai orvosi kutatásoknak.

HVG
Az első magyar klónozott egér október 26-án látta meg a napvilágot, pontosabban a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) különleges állatházának mesterséges fényét. Jobban mondva még azt sem, hiszen még mielőtt kinyílhatott volna a szeme, dajkaanyja felfalta - így még nevet sem kapott. A másodikat november 6-án este fél 7-kor, császármetszéssel operálta ki "kihordóanyja" hasából egy kínai kutató, Min-Kang Wang, ám születését egyelőre nem verték nagydobra. Mire a HVG tudomást szerzett létéről, majdnem egyhetes volt. "Most már jók a túlélési esélyei. Mozgékony, jól szopik, és a jelek szerint minden a legnagyobb rendben van vele" - számolt be hétfőn állapotáról Dinnyés András, az MBK tudóscsapatának vezetője, aki a névadásban akkor még a Klonella és a Klonilla közt ingadozott.

Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek - de ebben az esetben nem biztos, hogy ez lebecsülendő eredmény. "Örülök ennek a régóta várt eseménynek" - mondta a HVG-nek Vajta Gábor, a Dán Mezőgazdaság-tudományi Intézet klónozócsoportjának magyar vezetője, aki szerint "egeret klónozni egyáltalán nem könnyű, jóval nehezebb például, mint háziállatokat, szarvasmarhát, kecskét, birkát vagy disznót". Ami abból is látszik, hogy "Európában eddig tudomásom szerint csak Angliában, Franciaországban és Spanyolországban sikerült ez a mutatvány, a vén kontinensen kívül pedig Dél-Korea, Japán, Kína, Szingapúr és persze az USA egyes intézetei voltak képesek egér klónozására" - magyarázta a HVG kérdésére Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője. A volt szocialista országokban még egyetlen állatot sem klónoztak sikeresen, illetve - egyes sajtóhírek szerint - talán egy nyulat Lengyelországban.

A természetes szaporodás során egy hímivarsejt termékenyít meg egy petesejtet, hogy kettejük genetikai állománya véletlenszerűen keveredjék. A klónozás során viszont egyetlen egyed egyetlen sejtjének genetikai információi örökítődnek - igaz, soha nem tökéletesen, de elég nagy biztonsággal ahhoz, hogy az utód úgy hasonlítson anyjára (vagy apjára), mint egyik tojás a másikra. Klonilla a petesejt közelében található és azt tápláló úgynevezett kumuluszsejtből vétetett, ám az egérklónozók embrionális őssejtekkel, illetve kötőszöveti sejtekkel is dolgoznak.

Klonillának négy anyja van (Oldaltörés)

Dinnyés András.
Az egyik apa
© MBK
A meglehetősen bonyolult eljárás megkezdéséhez - mint azt a gödöllői kutatók elmagyarázták - szükség volt egy steril laborra, egy mikromanipulációs berendezésre és egy piezoeszközre, a rengeteg vegyszeren és persze a megfelelő egérállományon túl. Első lépésként hormonokkal kellett injekciózni a nőstényeket, hogy a megfelelő időpontban egyszerre több tucat érett petesejt álljon rendelkezésre. Ezeket már a petevezetékből ki kellett operálni, nehogy túlérjenek, majd leválasztani róluk a kumuluszsejteket: ezek magjára lesz szükség. A mikromanipulációs berendezéssel a sejteket egy pár mikron átmérőjű üvegcsövecske, úgynevezett kapilláris segítségével lehet megragadni, egy másikkal pedig manipulálni. Igen fontos, hogy a kapillárisok akadálytalanul, minél kevesebbet roncsolva hatolhassanak át a sejtmembránokon, amihez az úgynevezett piezoberendezést használják. Ebben egy parányi kristály rezgése teszi még pontosabbá a metszéseket. Az egereknél különösen rugalmas külső sejtburkon való sikeres áthatolást követően - egy parányi fecskendővel vákuumot teremtve - ki kell szippantani a sejtmagot. Ezután egy kumuluszsejtnek a lecsupaszított sejtmagját a piezoberendezés segítségével injektálják be egy "kimagozott" petesejtbe. Hátravan még az aktiválás. A laborban ugyanis vegyi kezeléssel érik el azt, amit a spermium természetes körülmények közt úgynevezett kalciumoszcillációval ad a petesejt tudtára, vagyis hogy ideje osztódásnak indulnia.

Az így megtermékenyített sejtek egy napig pihenhetnek egy Petri-csészében, aztán beültetik őket egy nőstény egér petevezetékébe. A nehézségeknek azonban még nincs vége: az anyát biológiailag szinkronba kell hozni a klónembrióval, amit úgy érnek el, hogy előzőleg elkötött spermavezetékű kan egérrel pároztatják. Ha minden jól megy (ez az esetek 1-2 százalékára jellemző), következik az elvileg 21 napos terhesség, ám a klónegereknél az utódot már a 19. napon császármetszéssel világra kell segíteni. Amikor azonban áthelyezik egy, a saját kicsinyeit szoptató anya mellé, "gondosan ügyelnünk kell arra hogy a dajka ne tudja megkülönböztetni a klónt" - figyelmeztet Dinnyés. De közben arra is vigyázni kell, hogy a keltetők bármikor azonosítani tudják. Ezt úgy oldják meg, hogy a klónt más színű (a fekete Klonillát egy fehér) családba helyezik. Ezt megkönnyíti, hogy "az egerek nem rasszisták. A színkülönbség a legkevésbé sem befolyásolja békés egymás mellett élésüket" - nyugtat meg Dinnyés.

A nyakatekert történet végén az olvasó összeszámolhatta: Klonillának összesen négy anyja van. Két biológiai - egy sejtdonor, amelyiktől a kumuluszsejtmag származik, illetve az, amelyiknek petesejtjébe ezt a sejtmagot beültették - és két úgynevezett technikai (amelyiknek a méhébe került, illetve amelyik most szoptatja).

Dinnyés és klónozócsoportja nem ittak előre az egér bőrére. Terveik szerint lapunk megjelenése után, pénteken bontanak pezsgőt, de Klonillát túlságosan féltik ahhoz, hogy az alkalomra kivegyék sterilizált és klimatizált összkomfortos - egy 60 x 40 x 34 centiméteres - dobozából. Az egérbébi egyelőre különben is csak anyatejen, valamint egyenletes minőségű, ugyancsak sterilizált, granulált tápon él, amit Olaszországból hozatnak.

A gödöllői kutatócsoport a durván 100 millió forintos projekt költségeinek mindössze tizedét kapta az Országos Tudományos Kutatási Alapból, illetve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól, az anyagiak oroszlánrésze külföldről jött. A korábban több ország számos intézetében dolgozó Dinnyés hazatérő tudósként kapott például pénzt a brit Wellcome Trust alapítványtól, de az Európai Uniótól is. A gödöllői munkacsoportban nyolcan - köztük két kínai tudós is - dolgoztak a klónozáson, a most következő elemzésekben és kísérletekben mintegy húszan vesznek részt. A 35 éves Qinggang Meng a Kínai Mezőgazdasági Egyetem elvégzése után az egyesült államokbeli Atlantában végzett hasonló munkát, mielőtt Gödöllőre érkezett, hogy a mikromanipulációs berendezést kezelje.

"A következő két évben remélhetőleg képesek leszünk beindítani a futószalagot, tucat- vagy százszám termelni az egészségesebb, egyformább állatokat" - beszél a tervekről Dinnyés, aki a kérdéseket megelőzendő azt is elmondja, hogy emberi klónozással nem fognak Gödöllőn babrálni. "Dolgozunk viszont nyulak és patkányok másolásán, s ha valahonnan kerülne rá néhány százmillió forint, sertéssel és marhával is próbálkoznánk."

A szakmában ma már tudományos publikációt sem feltétlenül ér a klónozó országok klubjába való belépés, a gödöllői kutatók szerint az lenne az igazán nagy szám, ha a hazai orvosi és gyógyszerkísérletek hatékonyan hasznosítanák a remények szerint a gödöllői futószalagról legördülő klónállatokat. A távlatok közé tartozik e téren a már idézett Falus András akadémikus szerint, hogy Klonilla utódai révén "lehetségessé válik számos genetikai vizsgálat, s a gyógyszerkipróbálások előtt eddig idehaza nem képzelt lehetőségek nyílnak meg". Az egerek egyebek mellett segíthetnek megérteni például számos betegség kialakulásának génszabályozási alapjait, hiszen klónozott állatokban gyakran találni immunrendszeri hibákat, veseelégtelenséget vagy késői, genetikai alapú elhízást.

LŐKE ANDRÁS

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
36 000 km magasba telepítene naperőművet Kína, végtelen energiaforrásuk lehet

36 000 km magasba telepítene naperőművet Kína, végtelen energiaforrásuk lehet

Elítélték a férfit, aki megerőszakolta az élettársa 13 éves lányát

Elítélték a férfit, aki megerőszakolta az élettársa 13 éves lányát

Régi NDK-s filmben tűnt fel a magyar csoda, az elektromos Barkas - videó

Régi NDK-s filmben tűnt fel a magyar csoda, az elektromos Barkas - videó

Elindítja a kormány a Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában programot

Elindítja a kormány a Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában programot

Még a mosogató is kockákból áll az életnagyságú Lego VW lakóbuszban

Még a mosogató is kockákból áll az életnagyságú Lego VW lakóbuszban

Négy autós karambolozott, mert száguldozott egy teherautós

Négy autós karambolozott, mert száguldozott egy teherautós