Amerika az űrben: másfél milliárd kidobott dollár?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Bari Máriusz
Tetszett a cikk?

Ezen a héten indítja útjára az ESA, az európai űrügynökség a Columbus űrlaboratóriumot, amelyet a NASA szállít rendeltetési helyére. Az ISS nemzetközi űrállomás kutatási képességeit megsokszorozó eszközt számosan mérföldkőnek tartják, a hír sok szakmabeli számára mégis felveti a kérdést: mi történt a hasonló, másfél milliárd dolláros fejlesztéssel, az amerikai AMS űrlaborral, amely a Columbusnál is nagyobb tudásanyagot tudna felhalmozni?

Másfél milliárd dollárnyi kutatást veszíthet az ISS
© AP
Míg a Columbuson biológiai, folyadék- és anyagszerkezettel kapcsolatos kutatások végezhetők majd nullgravitációs körülmények között, addig az AMS (Alpha Magnetic Spectrometer) a kozmikus sugárzást vizsgálná, ennek révén keresve bizonyítékot az univerzum kialakulásával kapcsolatban. Az AMS főként a sötét-, illetve az antianyag létezését és működési elvét vizsgálná - a kutatók meg vannak győződve arról, hogy mindkettő létezik, de sem azonosítani őket, sem tulajdonságaikat lemérni nem sikerült még. Problémát jelent azonban, hogy 2010-ben az amerikai űrflottát nyugdíjazzák, s a még betervezett tíz küldetés egyikében sincs annyi hely, hogy az AMS eljuthasson az ISS nemzetközi űrállomásra - számolt be a fejlesztés sorsáról a Washington Post weboldala.

"Az Egyesült Államok szavahihetősége forog kockán, ugyanis a NASA elkötelezte magát arra, hogy mindkét labort feljuttatja az ISS űrállomásra" - nyilatkozta Samuel C.C. Ting, az MIT Nobel-díjas fizikusa, aki 1994-ben alkotta meg az AMS projektet, valamint tizenhat nemzet 60 tudományos egyesületét vonta be a kutatásba. "Ha az AMS nem jut fel az űrbe, az hatalmas visszaesés lesz mind a szakmai közönség, mind pedig az állomás részére. Ez lenne a leglátványosabb és egyben legizgalmasabb kísérlet az állomáson" - tette hozzá Martin Zell, az ESA európai űrügynökség vezető kutatója.

Minden idők egyik legköltségesebb és egyben
legfeleslegesebb űrfejlesztése is lehet az AMS
© Samuel Ting
Szakmai vélemények szerint igazi nemzetközi szégyen lenne, ha az AMS-ből múzeumi darab válna. Az ISS űrállomásnak ugyanis négy olyan kapcsolódási pontja van, amelyekhez különféle laboratóriumok vagy űreszközük csatlakozhatnak, ezek közül egyet kifejezetten az AMS-nek szenteltek. A projektet 1995-ben az amerikai energetikai minisztérium támogatta, a NASA pedig írásban kötelezte el magát arra, hogy az eszközt leszállítja az állomásra. Ting szerint a résztvevő nemzetek csak ezért járultak hozzá a projekt sikeréhez.

Az AMS összeállítását azonban számos technikai és támogatásbeli probléma lassította, ezek mellett pedig a Columbia űrrepülő 2003 február elsejei sajnálatos balesete miatt az űrsiklók küldetéseit két és fél évre beszüntették. A projekt befejezését tovább lassította Bush elnök 2005-ben érvényesített űrprogramja, aminek része volt egy új űrrepülő létrehozása, amely a tervek szerint nemcsak a Holdat, hanem a Marsot is meglátogatja. Mindez egyre alacsonyabb prioritásba kényszerítette az AMS összeállítását.

Elég nagy esélye van annak, hogy az AMS sosem kerül a világűrbe, a NASA mégis tovább dolgozik az összeállításán Genfben. Az ügynökség vélhetően jövő évre állítja össze és juttatja el a szerkezetet a Kennedy űrállomásra, addig pedig még körülbelül 75 millió dollárt fordítanak a szükséges munkálatokra. "Folyamatosan keressük annak a módját, miként lehet feljuttatni az állomást. De tekintve, hogy milyen megszorításaink vannak az űrsiklóprogramal, az ügynökség igazi dilemma előtt áll" - nyilatkozta Mark Sistilli, a NASA projektmenedzsere.