© Délmagyarország

A 26 éves Hajdú Angéla klinikai kémikusként diplomázott. Jelenleg a mágneses folyadék orvosi alkalmazási területeit kutatja. A speciális folyadékban tíz nanométer nagyságú magnetitrészecskék biztosítják a mágneses tulajdonságot, amelyek a vízalapú folyadékban lebegnek. A folyékony halmazállapotnak köszönhetően a részecskék a külső mágneses tér erővonalai szerint rendeződnek el - erre szilárd mágneses anyag nem képes.

A mágneses folyadékot a NASA fejlesztette ki még a hatvanas években a folyékony üzemanyag egyben tartására légüres térben. Azóta olyan hétköznapi használati tárgyakban is alkalmazzák, mint a hifi hangszórók membránja. Hasonló nanoméretű magnetitrészecskéket tartalmazó folyadékot már használ az orvosbiológia: az MRI ( Magnetic Resonance Imaging, azaz a mágneses rezonanciás képalkotás) kontrasztanyaga a testben.

A kutató tavaly feltűnést keltett nemzetközi tudományos körökben, amikor egy kassai konferencián kétségbe vonta, hogy az évtizedekig kutatott citromsavas mágneses folyadékok az élő szervezetekben stabilak lennének.

Jelenleg Hajdú a mágneses sejtválogatás területén végez kutatásokat. A vérben végzett „sejthalászással” csökkenthető lenne a daganatos sejtek terjedése. A magnetitrészecske felületére olyan jelfelismerő molekulát kapcsolnak, ami például vérben felismeri az eltávolítandó vörösvértestet, fehérjét vagy akár daganatos sejtet. Hozzákapcsolódik, „bemágnesezi" a beteg sejtet, és egy speciális válogató készülék segítségével együtt távoznak a vérből. A távoli cél tehát, hogy ezzel a sejthalászással csökkentsék a daganatok terjedési esélyét.

 Továbbá két terápiás területen végez kísérleteket. Ha a vasoxid folyadékot intravénás injekcióval juttatnák be a szervezetbe, kisebb dózisra lenne szükség a kemoterápiás kezelésnél, a mellékhatások is enyhébbek lennének. A rákellenes hőkezelés, azaz a hipertermia lenne a másik ígéretes alkalmazási terület: a testbe juttatott vasoxid nanorészecskéket kívülről, elektromágnessel mozgatnák. Előnye a jelenleg ismert eljáráshoz képest, hogy nem kell az egész testet felhevíteni, a mágneses folyadékkal célzottan lehet pusztítani a beteg sejteket.

Az eljárások kombináltan is alkalmazhatók: a mágneses folyadék „viszi” a gyógyszert, célzottan pusztítja a daganatos sejtet, és közben az MRI során mutatja az eredményt. Jelenleg a sejt-tesztek folynak, közösen a SZTE Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetével. A kutatási program szerint következnek majd az állatkísérletek és a klinikai tesztek, a gyógyszer általános bevezetése mintegy 10-15 év múlva várható. Mint Hajdú Angéla a hvg.hu kérdésére elmondta: „szűk keresztmetszet a kutatás finanszírozása: a mostani kísérletekhez négyéves OTKA-pályázat keretében tavaly 16 millió forintot kaptunk, de ez kevés. A kísérletek folytatáshoz uniós forrásokra pályázunk.”.

Délmagyarország/hvg.hu