Dr. Nick Bostrom az Oxfordi Egyetem filozófia professzora  - szó sincs tehát arról, hogy az elmélettel egy szélhámos próbálna internetes "hype"-ot generálni. Legújabb kutatásának témája: mekkora az esély arra, hogy amit valóságnak hiszünk, az valójában csak egy játék?

A gondolat, hogy egy jövőbeni "szuper Homo sapiens" képernyőjén szaladgáló szereplők vagyunk, nem túl vidám gondolat. De nézzük csak meg alaposan, mennyi erre az esély? Vizsgáljuk meg az elméletet, Dr. Bostrom, és John Tierney (NYT) fejtegetéseit alapul véve.

Alig száz évvel ezelőtt elképzelhetetlen és az akkori ember számára felfoghatatlan lett volna a napjainkban mindenki által használt e-mail fogalma és hatásai. Elküldök egy üzenetet, amiben mozgókép (!) esetleg zene is van, és mindezt a világ másik végén, perceken belül olvassa a címzett? Egy XIX. századi elme számára ez a folyamat elképzelhetetlen lett volna - ha meg tudták volna jósolni mindezt akkoriban. De szűkítsük tovább az idővonalat, és vegyünk alapul csupán húsz évet...

Dr Bostrom: lehet, hogy valaki játszik velünk?

Ha 1980-ban megkérdezünk egy programfejlesztőt, hogy szerinte lehetséges-e, hogy húsz év múlva, otthonra, olcsón, bárki vehet olyan számítógépet, melynek segítségével:
- olyan játékot tudunk futtatni, amiben több ezer, a gép által létrehozott szereplő között kalandozhatunk, és a több ezer szereplő mindegyike saját névvel/személyiséggel, akarattal (A.I.) rendelkezik? 
- mindezt egy negyven négyzetkilométeres, fotórealisztikus virtuális világban tehetjük, melyet úgy jelenít meg otthoni számítógépünk, hogy közben egyszer sem kell megszakítani a játékot, hogy további adatokat töltsön be?

Nos, a fejlesztő az 1980-as években valószínűleg azt válaszolta volna, hogy legfeljebb több szuperszámítógépet összekötve, és nagyjából száz év múlva. Ha a fejlesztő bátrabb, akkor azt jósolta  volna, hogy ötven év múlva és egy darab szuperszámítógép kell majd hozzá.

Pedig a fenti példa igenis aktuális: a Bethesda 2004-ban fejlesztett Oblivion nevű játékában több mint 1500 NPC (nem játékos karakter, azaz virtuális emberke) létezik, mindegyik saját névvel, házzal, akarattal és intelligenciával. Az „emberkéket” egy speciális kód, az ún. Radiant AI kelti életre, ennek megfelelően esznek, alszanak, beszélgetnek, stb. A világ, amelyben élnek, körülbelül negyven négyzetkilométer kiterjedésű, található benne nyolc nagyváros, és megszámlálhatatlan falu. Ráadásul a játékban a Havoc nevű fizikai-motor is helyet kapott, azaz a világban mindennek súlya van, minden tárgyra hat a gravitáció, tehát a legkisebb kanalat vagy villát is felemelhetjük, eldobhatjuk, vagy könyvekből építhetünk piramist… Hogy a grafika mennyire reális az pedig a képen látható. Az egész virtuális világocska egyetlen DVD lemezen megvásárolható, és egy jobb otthoni PC-n tökéletesen futtatható.

Pillanatkép Oblivion világából...

De hogy jön ide az Oblivion? És mi köze a Mátrixhoz?
Ha a jelenlegi négyzetesen növekvő fejlődést vesszük alapul (és Dr. Bostrom szerint semmi okunk sincs, hogy ne tegyük ezt), akkor gyakorlatilag száz százalékra tehető annak az esélye, hogy a jövőben, képesek leszünk olyan szimulációkat (virtuális világokat, Mátrixokat, ha úgy tetszik) előállítani, melyek a valóság teljes modellezésére képesek. Hogy ez ötven év, vagy ötvenmillió év múlva következik be, az Dr. Bostrom szerint lényegtelen: az azonban biztos, hogy be fog következni. És most jön a professzor elméletének legérdekesebb része.

Az emberi elme játékosságát (homo-ludens ugyebár) és alapvető kiváncsiságát, kisérletező kedvét alapul véve, Dr. Bostrom szerint az is biztosra vehető, hogy a jövőbeli ember múltbéli történelmét és hagyományait, nem a televízió képernyőjén (ami addigra már valószínűleg nem lesz), vagy könyveken keresztül óhajtja majd megvizsgálni és tanulni (tanítani). Ellenben egész egyszerűen átéli. Azaz létrehoz egy virtuális világot, ahol belebújhat Caesar, Hitler, vagy Kleopátra esetleg a Dalai Láma bőrébe, közvetlen tapasztalással vizsgálva, tanulva és tanítva a történelmet. Teheti mindezt azért, mert a technológia, hogy régmúlt idők világainak másolatát, szimulációját készítse el, rendelkezésre fog állni.

Az Oblivion egyik emberkéje - vajon ő tudja, hogy nem igazi?

Dr. Bostrom szerint húsz százalék esélyünk van arra, hogy mindez már meg is történt, és a jelenleg általunk ismert világ csak egy a sok éppen futó szimuláció közül, melyben valaki a jövőben éppen az időt múlatja. Azonban, hasonlóan az Oblivion emberkéihez, nekünk sincs fogalmunk erről: eszünk, alszunk és beszélgetünk, a saját kis 9.600.000 négyzetkilométeres világunkban, melyen rengeteg város található, és minden tárgynak saját súlya van, valamint hat rá a gravitáció… ismerős ugye?