Baird a világot megváltoztató tanulmányával © British Film Institute

A skót John Logie Baird 1925-ben bemutatott találmánya gyökeresen átalakította az emberiség életét. A tévé szerves részévé vált mindennapjainknak, s az angolul a szem rágógumijának is nevezett eszköz generációkat szögezett oda a képernyők elé. Számos fontos mérföldkő szegélyezi a televíziózás útját, most azonban egy olyan paradigmaváltás közelít, amely legalább akkora hatással lesz tévézési szokásainkra, mint annak idején a színes kép, vagy a videomagnó megjelenése.

Napjainkban az egykor többé-kevésbé homogénnek számító nézőközönség alaposan megváltozott. Az információ-fogyasztók különböző hír-, és tartalmi források garmadájából választhatnak, legyen szó tévéről, internetről, rádióról, vagy nyomtatott sajtóról. Az első két szegmens különösen sokat tett a közönség fragmentálásáért. A tematikus csatornák, illetve a témaspecifikus weboldalak egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy az emberek igényeit személyre szabott tartalmakkal lehet a legjobban kielégíteni. Ez pedig annyit tesz, hogy a televíziós, telekommunikációs és IT-ipari szereplők egyre összetettebb modellekkel, technológiákkal, innovációs nyomással és mind újabb fejlesztések iránti igénnyel kell, hogy szembenézzenek.

Az idő is sürget, ugyanis hazánkban már idén meg kell kezdődnie a digitális – televíziós és rádiós – műsorsugárzásnak, s 2011 december 31-ig az Európai Unió területén megszűnik az analóg műsorszórás minden formája.

„A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007-évi LXXIV. törvény szerint az Nemzeti Hírközlési Hatóság két pályázatot írt ki 2008. március 25-én, az egyik pályázat öt digitális televízió műsorszóró hálózat (úgynevezett multiplex) üzemeltetési jogosultságának megszerzésére, a másik pedig egy, a VHF sávban működő digitális rádió műsorszóró hálózat üzemeltetési jogosultságára vonatkozik” – nyilatkozta múlt hónapban Márton György az NHH szóvivője. A pályaműveket április 24-ig lehetett beadni, s az NHH közlése szerint összesen négy ajánlat érkezetta a digitális műsorszóró hálózatok üzemeltetésére.

A földfelszíni televíziós műsorszórásnak két multiplexen 2008-ban kell beindulnia, a harmadikon a nyertes pályázó mobil-TV (DVB-H) szolgáltatást is nyújthat. A rádiós multiplexen szintén ebben az évben kell megkezdeni a műsorszórást. A televíziós és rádiós hálózatoknak a teljes kiépítés után a lakosság 94 százalékát kell elérnie. A rádiózás területén a digitális átállás tervezett időpontja 2014 vége. A digitális műsorszórás a minőség javulásán túl azt is lehetővé teszi, hogy sokkal több csatornát nézhessenek az emberek.

Tudta-e Ön...

- hogy a felmérések szerint az évtized végére több mint százmillió mobiltévé-nézővel számolhatnak a szolgáltató cégek?  - hogy a világon már 170 cég szolgáltat mobil-televíziós műsoro-kat, s ezek 90 százaléka mobil-szolgáltatókhoz kötődik?

Az IBM és az Economist Intelligence Unit közöse készített tanulmánya szerint – amely a közeli jövő változásait vizsgálta, körülbelül a következő öt évre kiterjedően – eleinte kétféle felhasználói viselkedés lesz megfigyelhető: az egyik a passzív nézőé, aki napjainkhoz hasonlóan nem mozdul majd ki a nappalijából, míg a radikálisabbak komoly igényeket támasztanak majd, mivel bárhol és bármikor igényük lesz majd a széleskörű csatornakínálatra. Ez várhatóan átalakítja az üzleti modelleket is átalakítja. 

Mit is jelent azonban mindez? A digitális technológiának köszönhetően a szolgáltatók által sugárzott jelekbe az eddigieknél jóval több információt zsúfolhatnak bele, így lehetőség nyílik további csatornák műsorainak továbbítására, illetve arra, hogy a végfelhasználók jobb minőségben – akár nagy felbontásban (High Definition – HD), surround hanggal – élvezzék a műsorokat. Ennél is lényegesebb, hogy az informatikai eszközök segítségével a sugárzott tartalom nem „vész el”, utólag visszakereshető és igény szerint ismét megtekinthetővé válik. Ez akár úgy is elképzelhető, hogy például egy focimeccs közben, ha lemaradunk egy szép gólról, néhány gombnyomással visszatekerhetjük az élő adást és újra megtekinthetjük az eseményt. A digitális szolgáltatók a tévékészüléken keresztül különböző szolgáltatásokat is kínálnak, például online videotékát, amelynek listájából igény szerint kiválaszthatjuk, hogy melyik filmet, zenét, vagy műsort szeretnénk megnézni, amely a szélessávú internetkapcsolatnak köszönhetően gyakorlatilag szinte valós időben elérhetővé válik.

A digitális átállás a műsorkészítés rutinját is átalakítja, a filmarchívumok polcait például felváltják az adattároló szerverk, a műsorok és blokkok keresését pedig a web 2.0 kapcsán megismert címkékkel (tagekkel), illetve egyéb metaadatokkal lehet megkönnyíteni. A fájl alapú műsorgyártás a munkafolyamat megszervezését is átalakítja, ugyanis a szabványosított informatikai megoldások alkalmazásával a működés teljes spektrumán – az eszközök nyilvántartásától az archiváláson át a fizetős tartalmak értékesítéséig követhetővé válik.

A felhasználók nagyobb beleszólást szeretnének programjaikba © sxc.hu

A digitális és online műsorszolgáltatás előretörését már idén év elején is érezni lehetett, amikor megnyílt Las Vegasban az éves Fogyasztói Elektronikai Show, a CES. Itt a legújabb fejlesztésű plazma-, és LCD-televíziók mellett a hangsúly az online tartalomszolgáltatáson volt, amely idei CES egyik központi témájának bizonyult, a nagyobb készülékgyártók, mint például a Sharp, a Samsung és a Panasonic is átfogó tartalmi megállapodásokat jelentett be, különböző szolgáltatókkal, amelyek nemsokára lehetővé teszik, hogy az internetre csatlakoztatott televíziónkon keresztül jussunk hírekhez, illetve akár a legújabb premierfilmekhez. Azonban a legmarkánsabban egy olyan szakember fogalmazott, akinek első blikkre kevés köze van a televíziózást alapjaiban megváltoztató helyzethez. 

„Az emberek azt mondják, a Blu-ray megnyerte a formátum-háborút” – mondta a sajtó megjelent képviselőinek Bill Watkins, a merevlemezeket gyártó Seagate első embere. „Én azt mondom, ennek semmi jelentősége. Az igazi háború a tartalom fizikai, illetve elektronikus terjesztése között lehetett volna, azonban ezt az összecsapást mindkét formátum elvesztette. Az elektronikus terjesztés lesz a nyertes, ezzel pedig sem a HD-DVD, sem a Blu-ray nem versenyezhet.”

Bár Watkins vádolható részrehajlással, többen is egyetértenek a Seagate-vezér szavaival. Akármelyik változat terjed is el, rövid ideig uralkodhat csak, az olyan szélessávú tartalomközvetítő rendszerek mellett, mint a Microsoft XBox Live, illetve az Apple iTunes szolgáltatása.

A probléma abból adódik, hogy a HD-DVD és a Blu-ray formátumok miatti bizonytalanság eredményeként a fogyasztók csupán keveset vásároltak a lejátszókból, s mire az olcsó tömegtermékek elterjedhetnek, addigra már javában dübörögnek majd a tartaloméhes vásárlókat az otthonukban kiszolgáló szélessávú (on-demand) szolgáltatások, és az internet-alapú tévék (IPTV).

Visszakanyarodva a merevlemezek piacához, Watkins beszámolójából az is kiderül, hogy az efféle adattárolók gyártóira szép idők várnak, többek között a fentiekből kifolyólag. A digitálisan terjesztett tartalom ugyanis további keresletet jelent a winchesterekkel foglalkozó cégek számára. A kilencvenes években a kihasználatlan gyártókapacitások és az árcsökkentések stagnáló bevételeket, illetve komoly veszteségeket jelentettek számos, az iparágban tevékenykedő cég számára, többeknek ki is kellett lépnie a piacról. Azonban az újonnan megjelenő termékek – mint például a digitális videokamerák – újra felélénkítették a merevlemezgyártást.

Watkins derűlátó a jövőt illetően. A Seagate-vezér szerint nem csak a tévéseknek, de Hollywoodnak is előbb-utóbb be kell kapcsolódnia tartalmai digitális „házhozszállításába”. A szélessávnak, valamint az egyre jobb minőségű házimoziknak köszönhetően ugyanis az emberek egyre kevesebbet mozdulnak majd ki otthonról, így pedig nem a mozik műsorát részesítik előnyben, hanem amit le tudnak tölteni az internetről. A CES-en ennek kapcsán az XstreamHD be is mutatta vevőkészülékét, amely a felhasználók igényei szerint (on-demand) tölt le filmeket műholdról. Az egyik befektető pedig az a Michael Douglas, aki filmjei révén személyesen is érdekelt abban, hogy a filmek minél kényelmesebben juthassanak el a fizetőképes közönséghez. A jó minőség kulcsfontosságú, ugyanis ahogyan Watkins megjegyezte: „a közönség akár a rosszabb felbontású, kalózkópiákat is megnézi inkább, ha egyszerűbben juthat hozzá, mint a jó minőségű, legális tartalomhoz.”

Milyen előnyökkel jár az átállás? Az Ericsson ConsumerLab nevű kutatóintézetének elemzése szerint a felhasználók nagyobb beleszólást szeretnének abba, hogyan használják fel a készülékeiket és hogyan jutnak hozzá az őket érdeklő tartalomhoz. Az egyén-specifikus információk mellett fontos az egyszerű kezelhetőség, a megfizethetőség, s az, hogy lehetőség legyen a szolgáltatás igénybevételére különböző platformokon. A jövő tévénézője már nem csak bámulni szeretné a képernyőt – legyen az televízió, számítógép, vagy mobiltelefon – hanem meg is szeretnék osztani az élményeiket barátaikkal, ugyanazon készüléken keresztül, valamint olyan hirdetéseket szeretnének látni, amelyek egyrészről minőségiek, másrészt olyan termékeket és szolgáltatásokat reklámoznak, amelyekre szükségük van.

„Az európai 16-24 éves fiatalok közül már nagyobb az internetezők aránya, mint a tévénézőké” - fejtette ki Wim Vermeulen, az Ogilvy PR-cég kelet-európai divíziójának digitális innovációs igazgatója a Budapesten rendezett Brand Festival Digital digitális marketing-kultúrával foglalkozó eseményen. „Emiatt radikálisan át kell alakítani a marketing világát. A tapasztalat azt mutatja, hogy a felhasználók 80 százaléka áttekeri a hirdetéseket a digitális televíziós szolgáltatások használata során. A jövőben tehát olyan hirdetésekre lesz szükség, amelyekkel az egyes csoportokban véleményformálónak számítókat célozza meg, akik aztán szóbeszéd útján terjesztik az igét. A jó reklám az, amelyet a felhasználók töltenek fel a videomegosztókra. A közönség „megvásárlása” egy olyan kor sajátossága, amelyen már túlvagyunk. Aki ezt az utat követi, valószínűleg elbukik majd.”

Ahány néző, annyi szokás - a cégeknek fel van adva a lecke © AP

Az IBM és az Economist Intelligence Unit tanulmányában hat szempontot jelöl meg, amelyeket szem előtt kell tartani a digitális tévézésben érdekelt cégvezetőknek. Ezek: a felosztás, az innováció, a kísérletezés, mobilizálás, a nyílt platformok használata és az átszervezés.

A felosztás annyit jelent, hogy a cégeknek különböző stratégiákat kell kidolgoznia, hogy a jelentősen eltérő igényű felhasználókat kiszolgálja. Ennek érdekében fel kell mérni, hogy milyen szolgáltatásokra van igény, azokat ki kell fejleszteni, s folyamatos monitorozással tovább kell finomítani az elérhető tartalmak fogyasztásával változó, eddig kialakult felhasználói profilokat. Ezzel optimalizálhatóvá válnak az egyes szolgáltatások, a terjesztés és a marketinglehetőségek.

Az innováció által megújíthatóak az eddigi több évtizedes múltra visszatekintő üzleti modellek, terjesztési csatornák, illetve a fogyasztói igényekre szabott csomagok, valamint azok árai. A tanulmány készítői szerint a fejlesztő cégeknek most kell kockázatot vállalnia, ha biztosítani szeretnék, hogy piaci pozícióik hosszútávon ne kerüljenek veszélybe.

Természetesen mindezt folyamatos kísérletezéssel, fejlesztéssel, illetve már meglévő termékek és szolgáltatások átdolgozásával is el lehet érni. Fontos, hogy a vállalatvezetők megértsék, olyan tanulmányokat és kutatásokat kell végezniük, amelyek valószerű környezetben vizsgálják a digitális tévéfelhasználók szokásait és igényeit. A holnap személyre szabott, bármikor elérhető (on-demand) szolgáltatásainak vizsgálatához új mérési módszerek és rendszerek kidolgozására van szükség.

A hordozható készülékek – mobiltelefonok, laptopok, PDA-k – elterjedésével a televíziós tartalmak gyártóinak is számolni kell. Az Ericsson kutatásai szerint a jövő generációk – az úgynevezett „digitális bennszülöttek, akik már úgy nőnek fel, hogy a szélessáv és a digitális technológiák áthatják az életüket – ugyanis bárhol és bármikor igénylik majd megszokott tartalmaikat, sőt, például az sem elképzelhetetlen, hogy valaki otthon nézi kedvenc műsorát a tévéjén, majd amikor elindul valahová, átvált a mobiljára, hogy a műsor egyetlen percéről se maradjon le. A zökkenőmentes mobil-élményt az eszközök megfelelő összhangjával, és a felhasználói beavatkozás kizárásával lehet biztosítani.

Ez utóbbi tényezőket a nyílt szabványok és a tartalom terjesztését lehetővé tévő platformok használatával lehet elérni. A nagyobb felhasználói elégedettség mellett rugalmasabb üzletmenet és magasabb költséghatékonysági szint érhető el. Ez a kettő pedig elengedhetetlen napjaink villámsebességgel változó piaci körülményei és gazdasági viszonyai között.

A cégek átszervezése során a jövőbeni igényekhez kell alakítani a vállalatok működését. Legfontosabb meghatározni az alapvető célokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a versenytársakkal szemben kompetitív előnyre tehessenek szert. Ami eltér ezektől a fundamentális célkitűzésektől, azokat külső alvállalkozóknak, vagy partnercégeknek kell delegálni, s így az egyes cégeknek kizárólag azzal kell csak foglalkoznia, amihez a legjobban értenek.

Hírműsor a mobiltelefonon. Rákatantak, rövidesen mi jövünk.

Ha valaki azt gondolná, hogy a fentiekben leírtak futurisztikus technológiák, amelyek 10-20 éven belül nem valószínű, hogy meghódítják hazánkat, téved. Digitális videotéka szolgáltatást már több cég is kínál, s 2008 végére várhatóan már mi is kipróbálhatjuk a mobil-televíziót. Mint arról januárban beszámoltunk, sikerrel zajlott hazánkban az EU által is engedélyezett földi mobiltévé-sugárzást lehetővé tévő DVB-H rendszer tesztje: míg a 3G telefont igénylő televízióadás képe és hangja kielégítő, kérdéses azonban, hogy az ezt lehetővé tevő telefonok penetrációja mikor teszi nyereségessé a szolgáltatást, valamint hozzá kell tennünk: az adótornyok jelenleg kifejezetten nem működnek a metróvonalak mentén sem, megcsorbítva így a városi tévénézők potenciális közönségét.

Saját elmondása szerint a high-end fogyasztókat célozza meg a hazai Hello HD szolgáltatás, amely nagy felbontású (high-definition) minőségben szolgáltat a tévénézőknek mozi-, sport- és természetfilm-csatornákat. Míg elkerülhetetlennek tűnik az, hogy a következő évtizedben pusztán digitális sugárzású adások jussanak a fogyasztókhoz, adott a kérdés, hogy mit adnak a gyengébb minőségű HDTV-szolgáltatások az érdeklődőknek.

A Hello HD ugyanis - bár itthon kétségkívül hiánypótlónak tűnik külföldön már teljesen standardnak számító megoldás - nem kínál igazából különleges dolgokat. A 1920*1080 pixeles felbontás mellett 5.1 Dolby Digital hangrendszer és elektronikus műsorújság alkotja a csomag részét, ezen felül pedig esetenként választható szinkronnal és felirattal játszhatóak le a programok, amelyek bármikor megállíthatóak, visszajátszhatóak vagy akár rögzíthetőek is.

A rögzítővel egybekötött jelvevő - a rendszer lelke - az úgynevezett set-top box beltéri egység, amely a műholdas vevőkhöz hasonlóan juttatja el a jelet a televízióhoz: a rendszert a Hello HD országos lefedettségűként ígéri május elsejei kezdettel.

Ezen megoldás (és várhatóan a hozzá hasonló klónok vagy versenytársak) erős párhuzamokat mutat az online tévés szolgáltatásokkal, amelyek műsoraik, szolgáltatásaik és a hozzájuk kötődő filmnézési kultúra miatt már nehezen nevezhetőek tévézésnek: azonban mind a "következő generációs tévézés", mind az online videomegosztás kvázi ugyanazon anyagokból építkezik.

Korábban beszámoltunk például a Skype beszélgetőprogram készítőinek új szolgáltatásáról, a Joost-ról is: különböző tematikus csatornákba rendezett, jogvédett és csak nézhető, letöltésre nem alkalmas filmek illetve saját készítésű videoanyagok találhatóak meg ezen, nagyon rövid reklámokkal tarkítva. Különlegesebbnek bizonyul azonban elemzők szerint a korábban Democracy fantázianéven futó Miro (getmiro.com), amely jogvédelem nélkül kínál úgy videotartalmakat, hogy közben kereshetővé és elérhetővé teszi számos videomegosztó oldal anyagát, a YouTube-tól a kiemelendő Blip.tv-ig, továbbá HD minőségben tesz elérhetővé tartalmakat, mindehhez pedig csak az internetelérés szokásos díját kell kifizetni.

A digitális jövő tehát mint látható, már javában zajlik, s jobb, ha hozzászokunk, hogy legkésőbb 2011-ig radikálisan átalakulnak a tévézési szokásaink, arról nem beszélve, hogy feltehetően az új műsorszórási technológiákkal kompatibilis készüléket kell beszereznünk. De legalábbis egy számítógépet, vagy mobiltelefont.