A NASA ügynökség Goddard űrközpontjában nemrégiben fejezte be munkáját az Alphachron projekten Brent McInnes, a CSIRO vezető kutatója. Kutatása arra fókuszál, hogy a CSIRO ásványbányászatnál és -vizsgálatnál használt eszközét fel lehet-e használni a Marson fellelhető ásványok életkorának pontos meghatározására. Az eszközzel jelenleg a nyugat-ausztráliai Kimberley régió vasoxid-lelőhelyeinek életkorát állapítják meg.

McInnes szerint ugyanazok az anyagok, amelyeket Ausztráliában bányásznak, megtalálhatóak a Marson is. A földi vizsgálati módszerekhez hasonlóan az Alphachronnal meghatározhatjuk a Marson lévő ásványok életkorát, megállapítható, hogy mikor volt folyékony víz a bolygón és ki lehet következtetni azt is, hogy mikor volt élet a bolygó felszínén.

Ha a NASA a tervek szerint tudja miniatürizálni az Alphachront, akkor az eszköz már 2010-ben felkerülhet a  Mars Science Laboratory bolygójáró labor fedélzetére, amely talaj- és kőzetmintákat vesz a bolygóról, ezeket analizálja, illetve azt vizsgálja, hogy milyen környezeti tényezők segíthettek korábban a mikrobiális élet kialakulásában. A Mars milliárdnyi éves eróziós folyamatainak köszönhetően a vasoxidot rozsdagolyócskák formájában lehet fellelni, így a labor akár egyesével is tesztelheti az aprócska leleteket.

A 2010-es Mars-túrán nemcsak az Alphachron kerül majd várhatólag a bolygóra, hanem az orosz űrügynökség neutron-alapú hidrogén-érzékelője, a spanyol oktatásügyi és tudományos minisztérium meteorológiai csomagja és a kanadai űrközpont egyik spektrométere is.