Az immunrendszer békénhagyja a szervezetben lévő ráksejteket, mivel azok születésünktől kezdve szervezetünkben vannak. Azokat a terápiákat, amik során az immunsejteket kinyerik a szervezetből és beprogramozzák azokat, hogy vegyék fel a küzdelmet a rosszindulatú szövetekkel, majd visszajuttatják azokat a szervezetbe, nem tartja sokra David Mooney, a találmány mögött álló kutató.

Mooney és társai egy hasonló metódust dolgoztak ki - ebben viszont nem a szervezetből nyerik ki az immunsejteket, hogy programozhassák őket, hanem a programozást elvégző implantátumot helyezik el a szervezetben. A szervezetre veszélytelen polimerekből készített apró hengerimplantátumokat helyeznének a testbe. Ezek a készülékek egyfajta különleges molekuláris parfümöt bocsátanak ki magukból, amelyeknek az immunrendszer üzeneteket kézbesítő sejtjei nem tudnak ellenállni. Az immunsejtek így bevándorolnak Mooney implantátumába, amelyekben antigének, az immunrendszer válaszreakcióját kiváltó anyagok - ezek kötődhetnek akár rákhoz, más baktériumhoz vagy vírushoz is -, egyúttal bakteriális DNS-ből kinyert veszélyjelzők rejlenek. Ezek a veszélyjelzők az immunsejteket a legközelebbi nyirokedényekhez küldik, ahol azok az immunrendszer sejtjeit programozzák be arra, hogy az antigénekhez köthető betegség sejtjeit vadásszák le.

A tesztek során a kutatók 8,5 milliméteres hengereket implanáltak egerekbe, két héttel később pedig igen agresszív melanómasejteket injektáltak beléjük. Kétféle hengert használtak a kísérlet során - voltak vegyianyag nélküli, kvázi "üres" hengereket, az ilyen egereket mind el kellett altatni. Azon egerek 90 százaléka meggyógyult, amik megkapták a működő találmányt.

Az implantátumok folyamatosan vonzzák magukhoz az immunsejteket és "programozzák" azokat - ezek módosított verziói pedig többféle betegséget is orvosolhatnának, például az egyes típusú cukorbetegséget is, amit pont az immunsejtek okoznak azzal, hogy elpusztítják az inzulintermelő sejteket a hasnyálmirigyben.