A Utah-i Egyetem kutatói fonálférgekkel végzett kísérleteikben megállapították, hogy négy gén működik közre a sérült idegsejtek kijavítását célzó alapvető folyamatban. Ez a genetikai útvonal az embernél is megtalálható, ezért Michael Bastiani, a kutatás vezetője úgy véli, megfelelő körülmények között talán az emberi idegsejteket is regenerálódásra is késztetheti.

Munkájuk során a utah-i kutatók a fonálféreg 5000 génjének működését szüntették meg egyenként az úgynevezett RNS-interferencia technika segítségével, hogy megállapítsák, melyik gén játszik kulcsszerepet az idegkijavítási folyamatban. (Az RNS-interferencia olyan molekuláris folyamat, amelyben kisebb RNS-molekulák felhasználásával specifikusan akadályozzák meg egy-egy gén működését.) A kutatók találtak egy dlk-1-nek nevezett gént, amely a féreg minden életfolyamatában alapvetően fontos volt: amikor megakadályozták működését, az idegsérülés nem gyógyult, amikor azonban serkentették, a férgek sérült idegei sokkal gyorsabban regenerálódtak.

Bastiani és munkatársai úgy találták, a dlk-1 gént közvetlenül a sérülés után kell ösztökélni, hogy a javításhoz szükséges fehérjét kezdje előállítani. Ez valószínűsíti, hogy az időtényezőnek nagy szerepe van abban, működésbe hozható-e az idegsejtek genetikai javító útvonala.