A válaszadók 85 százaléka nem tervezi felhő-alkalmazások bevezetését a következő 12 hónapon belül – ez a válaszarány még az ITIC szakembereit is meglepte. A vállalatok 31 százaléka ugyan tanulmányozza a cloud alkalmazások bevezetését, de jó részük még teljesen bizonytalan a felhő szolgáltatások alkalmazását illetően. A válaszok mögött meghúzódó ok pedig – az ár mellett – a megoldatlan biztonsági kérdés: a felmérésben részt vevők szerint a felhő-alkalmazások szolgáltatói nem tudják megfelelő módon garantálni az érzékeny adatok biztonságát. Ugyancsak a vállalatok hezitálását erősíti, hogy kétséges a szolgáltatók reagálási sebessége egy esetleges kimaradás, vagy nagyobb üzemszünet idejére. Ha pedig a vállalatok a bevezetés mellett döntenének, akkor legfontosabb elvárásuk a magas rendelkezésre állás mellett a felhőben tárolt adatok biztonságos tárolása lenne. A megkérdezettek 83 százaléka kizárólag akkor kötelezné el magát a bevezetés mellett, ha speciális garanciát kapna üzleti kritikus adatai biztonságára vonatkozóan, míg a válaszadók közel háromnegyede, mintegy 73 százaléka garantált sebességű reagálást várna el a szolgáltató ügyfélszolgálatától egy esetleges üzemszünet idejére, 62 százaléka pedig több különböző lehetséges kapcsolódási utat is igényelne a felhő központjához.

A felmérés arra is rámutatott, hogy az IT-szakemberek számára még mindig nehezen mérhető és számszerűsíthető több aspektus is. Ilyenek például a biztonság, az üzemszünetek miatt kiesett órák költsége, továbbá hogy egy adott szolgáltatás megfelel-e a szolgáltatási szint megállapodásban (SLA) előírtaknak: a megkérdezettek 48 százaléka nem is méri az informatikai biztonság  teljesítményét, 51 százalékuk nem tudja meghatározni egy rendkívüli üzemszünet miatt kieső óra költségét és csak 43 százaléknak van SLA-ja. Pontos adatok nélkül nehezen dönthető el, hogy egy felhő-alkalmazás mennyivel lenne költséghatékonyabb, hiszen számszerűsítés hiányában nem lehet megmondani a teljes birtoklási költséget (TCO), vagy a befektetés megtérülésének idejét (ROI). Ezek a tényezők tovább rontják annak esélyét, hogy a vállalatok számszerűsített adatok alapján döntsenek a felhő-alkalmazások mellett–, vagy ellen.

Meglepő adatokat hozott a kutatás egy másik témaköre is: az ITIC arra is kíváncsi volt, hogy milyen az informatikai osztály kapcsolata a menedzsmenttel. A válaszokból az derült ki, hogy a felső vezetés inkább csak a számonkérésre koncentrál: a válaszadók 31 százaléka szerint a cégvezetés csak akkor foglalkozik az IT-vel, ha – például üzemszünet esetén –  elégedetlenségének adhat hangot. Ugyancsak gyenge lábakon áll a középvezetők és az informatikusok együttműködése: a megkérdezettek mindössze 16 százaléka válaszolta azt, hogy folyamatos, proaktív kommunikáció folyik a két fél között.

A kutatás harmadik témaköre a szolgáltatási szint megállapodások (SLA) témakörét érintette. Az összes megkérdezett mindössze 43 százalékának van SLA-ja, 46 százaléknak nincs. A válaszokból az is kiderült, hogy cég méretének növekedésével egyenes arányban változik az SLA megléte is: a 3000-nél több végfelhasználót magáénak mondható vállalatok közül már 84 százaléknak van az informatikai szolgáltatásokat szabályozó SLA-ja.