Miért gyűlölték a nácik a zsidókat, vagy a tuszik a hutukat? A gyűlölet mindenütt felüti a fejét, ám arra az alapkérdésre, hogy vajon miért gyűlöli az egyik ember a másikat, sohasem született még tudományos alaposságú válasz.

Jim Mohr, a Gonzaga Egyetem kutatója egy évtizede látott neki, hogy megalapozza az új tudományágat, miután néhány fekete diákja fenyegető leveleket kapott. Azóta az egyetemen újságot alapítottak Journal of Hate Studies  címmel, konferenciát szerveztek és tavaly tavasszal beindították az első, a témával foglalkozó tanfolyamot.

Mohr az egyetemen felállított Gyűlölet Elleni Fellépés Intézetének (Institute for Action Against Hate) igazgatójaként azt a célt tűzte ki, hogy tudományos magyarázat szülessen erre az emberiséget a kezdetektől megfertőző állapotra. Mint kifejtette: olyan tudományos fellegvárat akar létrehozni, amelyben a különböző tudományterületek – történelem, pszichológia, vallási tudományok, antropológia és politikai tudományok – segítségével adnak meghatározást a gyűlölet fogalmára. A jezsuita Gonzaga Egyetem gyűlölet témának szentelt kurzusán az említett öt tudományterülettel foglalkozó szakemberek oktatják a diákokat.

Ken Stern, a New York-i Amerikai Zsidó Bizottság tagja, aki húsz esztendeje harcol az antiszemitizmus ellen elmondta: szeretné, ha további egyetemek is bekapcsolódnának a tudományos programba. Mint kiemelte: amellett, hogy a mai napig nem született jó definíció a gyűlöletre, a gyűlöletkutatás arra is választ tudna adni, hogyan lehetne a leghatékonyabban fellépni a gyűlöletkeltők ellen.

A filozófusok többféle meghatározást kínáltak: Rene Descartes leírása szerint a gyűlölet sürgető kényszer, hogy megszűntessük azt, amit rossznak vélünk. Arisztotelész egy tárgy megsemmisítésére irányuló gyógyíthatatlan vágyként fogalmazta meg. A pszichológiában Sigmund Freud definiálta, mint az ego olyan állapotát, amellyel a boldogtalanság forrását akarja megszüntetni.

Nincs egyszerű válasz arra, hogy miért gyűlöl az ember – hangsúlyozta Mohr. Kiválthatja például düh, félelem vagy egy törzs tömörül össze egy másik ellenében. De az egy bizonyos csoportba vágyó emberek gyűlölhetik azokat, akik odatartoznak – mondta. Miközben a világban elharapózni látszik a gyűlölet, Mohr nem veszítette el optimizmusát. Nem folytatna tanulmányokat erről a témáról – állította –, ha nem hinne benne, hogy pozitív eredményre juthat. „Meg tudunk változni. Kell hogy legyen remény” – üzente a tudós.