A Marson a metán nem stabil gáz, a napfény ugyanis a bolygó atmoszférájában olyan reakciókat kelt, hogy folyamatosan lebomlik ez a szénből és hidrogénből álló vegyület. A metán egyébkét körülbelül száz év alatt bomlik le a vörös bolygón.

Mindez azért rejtélyes, mert valamilyen folyamat viszont pótolja a fogyatkozó metánt az ottani légkörben. Korábban azt hitték a tudósok, hogy a marsi metászintet a meteoritot becsapódásai tartják egyensúlyban. A Mars légkörébe érkezve a meteoritok felmlegednek és ekkor keletkezik - többek között - a szénhidrogén-vegyület is belőlük.

A londoni Imperial College kutató azonban most megállapították, hogy az így felszabaduló metán túl kevés lenne az egész bolygó metán-koncentrációjának szinten tartásához. Korábbi tanulmányok pedig a vulkáni aktivitás elégtelenségét mutatták ki.

Mindezek után a dailygalaxy.com szerint két lehetséges teória maradt: vagy mikroorganizmusok termelik a szerves gázt, vagy a vulkáni kőzetek és a víz kölcsönhatásából keletkezik a gáz.

Most az amerikai és az európai űrkutatási hivatal, a NASA és az ESA azt tervezi, hogy közös misszióval 2018-ban megpróbálják ellenőrizni ezt a két - egyelőre nem cáfolt - elméletet. Természetesen a marsi élet nyomainak megtalálásában reménykedőket a mikroorganizmusok létének bizonyítása érdekli továbbra is.