A közlemény szerint a régészcsoport megtalálta Thot óegyiptomi isten 4 méteres szobrát. Az istent az Óbirodalom korától  tisztelték, íbiszfejű ember, íbiszmadár, guggoló pávián vagy ritkán ember alakjában ábrázolták. Az egyiptomi panteon egyik legsokoldalúbb figurája: bölcsességisten, az istenek írnoka, az írás és számolás tudományának adományozója, a csillagok járásának ismerője. Bölcsessége folytán az írnokok védőistene. Előkerült III. Amenhotep szobrának felső része is, amely egy másik istenszobor mellett áll. 

III. Amenhotep halotti temploma javarészt elpusztult, valószínűleg az áradások rombolták le a masszív építményt. Ennek ellenére a helyszínen rengeteg műtárgy került elő. Február 28-án tárták fel az archeológusok III. Amenhotep vörös gránitból faragott szobrának fejét. Az embermagasságú szoborfej a fáraó legjobb állapotban fennmaradt arcmása. Tavaly márciusban a fáraó két másik szobrát tárták fel a helyszínen - az egyiket fekete gránitból faragta az ókori művész, és ülőhelyzetben ábrázolja az uralkodót. A másik kvarcitból készült, és szfinxként - oroszlántestű, emberarcú lényként - láttatja a fáraót.

A Kr. e. 1402 és 1364 között uralkodó III. Amenhotep (Nebmaatré) az újbirodalmi XVIII. dinasztia kilencedik fáraója, Tutanhamon nagyapja volt. Harminchat éven át tartó uralkodása alatt a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem, "reneszánszát" élte a kultúra. III. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe.  Uralkodását monumentális épületek, köztük a luxori és karnaki templomegyüttes fémjelzi. Minden óegyiptomi uralkodó közül III. Amenhotepnek maradt fenn a legtöbb szobra. III. Amenhotepet Egyiptom trónján fia, Ehnaton követte, aki bevezette a Nílus-parti birodalomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a középpontba.