Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"4acb5adc-42ae-4f9f-8977-1d1a8a40bf8a","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Ursula von der Leyen közölte: az EU megvédi az érdekeit, de nyitott a tárgyalásokra.","shortLead":"Ursula von der Leyen közölte: az EU megvédi az érdekeit, de nyitott a tárgyalásokra.","id":"20250313_eu-vamhaboru-usa-targyalas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4acb5adc-42ae-4f9f-8977-1d1a8a40bf8a.jpg","index":0,"item":"19c44620-8f1e-44cc-b1a9-59e7746afb0e","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250313_eu-vamhaboru-usa-targyalas","timestamp":"2025. március. 13. 18:53","title":"Az EU tárgyalna az Egyesült Államokkal a vámháborúról","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"baee5304-91a5-477b-a9a3-c0cd27c557a9","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"elet","description":"Vizsgálják, hogy az így elérhető vízminőség megfelelő-e a tó vízpótlására. Jogszabály-módosításra is szükség lenne. ","shortLead":"Vizsgálják, hogy az így elérhető vízminőség megfelelő-e a tó vízpótlására. Jogszabály-módosításra is szükség lenne. ","id":"20250313_Tisztitott-szennyvizzel-potolnak-a-hianyzo-vizet-a-Velencei-tobol","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/baee5304-91a5-477b-a9a3-c0cd27c557a9.jpg","index":0,"item":"ca16a2a2-6894-45db-b12e-6fc10df82281","keywords":null,"link":"/elet/20250313_Tisztitott-szennyvizzel-potolnak-a-hianyzo-vizet-a-Velencei-tobol","timestamp":"2025. március. 13. 17:00","title":"Tisztított szennyvízzel pótolnák a hiányzó vizet a Velencei-tóból","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2d3bd3d0-3934-4fe7-923e-4f45178b5a55","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"vilag","description":"Azért, hogy csökkenjen a konfrontáció.","shortLead":"Azért, hogy csökkenjen a konfrontáció.","id":"20250312_orosz-amerikai-szvr-cia-rendszeres-kapcsolattartas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2d3bd3d0-3934-4fe7-923e-4f45178b5a55.jpg","index":0,"item":"3e124929-0fdd-42bd-b82e-94f680fe8045","keywords":null,"link":"/vilag/20250312_orosz-amerikai-szvr-cia-rendszeres-kapcsolattartas","timestamp":"2025. március. 12. 11:36","title":"Az orosz és az amerikai hírszerzés igazgatója megállapodott, hogy rendszeresen tartani fogják a kapcsolatot","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"71dc7430-1251-4f99-ac1d-54ad14a2a498","c_author":"MTI","category":"cegauto","description":"Megduplázódik a gyár kapacitása. ","shortLead":"Megduplázódik a gyár kapacitása. ","id":"20250312_400-ezer-autot-gyarthat-jovo-evtol-a-kecskemeti-Mercedes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/71dc7430-1251-4f99-ac1d-54ad14a2a498.jpg","index":0,"item":"dcaa0d1f-93a1-48e6-a7fe-fdb527443054","keywords":null,"link":"/cegauto/20250312_400-ezer-autot-gyarthat-jovo-evtol-a-kecskemeti-Mercedes","timestamp":"2025. március. 12. 07:29","title":"400 ezer autót gyárthat jövő évtől a kecskeméti Mercedes","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0da316fc-8cd9-4a73-8aa1-e6f8b8c0abd9","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A kormánypárti publicista azt javasolta, hogy írják össze, mely bírók vettek részt a februári tüntetésen. A DK-s Vadai Ágnes Polt Péter legfőbb ügyész véleményét kérte ki az ügyben, aki a NAIH-hoz továbbította az ügyet.","shortLead":"A kormánypárti publicista azt javasolta, hogy írják össze, mely bírók vettek részt a februári tüntetésen. A DK-s Vadai...","id":"20250312_Az-adatvedelmi-hatosag-vizsgalja-Bayer-Zsolt-birolistazos-kezdemenyezeset","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0da316fc-8cd9-4a73-8aa1-e6f8b8c0abd9.jpg","index":0,"item":"1edc9410-ffab-424f-b05a-eb09d31c877b","keywords":null,"link":"/itthon/20250312_Az-adatvedelmi-hatosag-vizsgalja-Bayer-Zsolt-birolistazos-kezdemenyezeset","timestamp":"2025. március. 12. 11:16","title":"Már az adatvédelmi hatóság vizsgálja Bayer Zsolt bírólistázós kezdeményezését","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"570e4fbd-94a4-44b8-866a-4ebbb0daad9c","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Mindössze egyetlen mozgó alkatrész van abban a mesterséges szívben, ami azokon segíthet átmeneti megoldásként, akik valamilyen szívprobléma miatt donorszervre várnak.","shortLead":"Mindössze egyetlen mozgó alkatrész van abban a mesterséges szívben, ami azokon segíthet átmeneti megoldásként, akik...","id":"20250312_bivacor-mesterseges-titan-sziv-100-nap-donorszerv-ausztralia","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/570e4fbd-94a4-44b8-866a-4ebbb0daad9c.jpg","index":0,"item":"b35aa3af-54b8-4fdc-84d0-cecd31b1475b","keywords":null,"link":"/tudomany/20250312_bivacor-mesterseges-titan-sziv-100-nap-donorszerv-ausztralia","timestamp":"2025. március. 12. 14:11","title":"100 napig élt titán műszívvel egy ausztrál férfi, míg várt a donorszervre","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f1bcc92b-5887-4056-9e6c-40469c2011d0","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Olyan választ próbál adni az EU Donald Trump vámháborújára, amivel tárgyalóasztalhoz lehet ültetni az amerikai elnököt.","shortLead":"Olyan választ próbál adni az EU Donald Trump vámháborújára, amivel tárgyalóasztalhoz lehet ültetni az amerikai elnököt.","id":"20250312_EU-USA-Trump-vam-vamhaboru","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f1bcc92b-5887-4056-9e6c-40469c2011d0.jpg","index":0,"item":"5c3f0826-f3af-4428-88f1-04d3640bf6c7","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250312_EU-USA-Trump-vam-vamhaboru","timestamp":"2025. március. 12. 07:49","title":"Az EU visszavág Trumpnak, ikonikus amerikai termékekre vet ki vámokat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"7f3f4ede-ac80-4d1c-bfef-5869289f3444","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"vilag","description":"Az ukrán elnök szerint ha Moszkva elfogadná a fegyverszünetet, az azonnal életbe lépne.","shortLead":"Az ukrán elnök szerint ha Moszkva elfogadná a fegyverszünetet, az azonnal életbe lépne.","id":"20250312_ukrajna-oroszorszag-egyesult-allamok-zelenszkij-tuzszunet-javaslat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/7f3f4ede-ac80-4d1c-bfef-5869289f3444.jpg","index":0,"item":"0f0acac6-4dac-4411-8ba6-4dfe6c3328d9","keywords":null,"link":"/vilag/20250312_ukrajna-oroszorszag-egyesult-allamok-zelenszkij-tuzszunet-javaslat","timestamp":"2025. március. 12. 05:47","title":"Zelenszkij: Most az Egyesült Államokon a sor, hogy meggyőzze Oroszországot a tűzszünet elfogadásáról","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Milyen közös őse lehetett a Földet benépesítő számtalan madárfajnak? Hogyan festett a protomadár? Madarat tolláról. És a madárőst meg mijéről?
A kolibri, a strucc és a tőkésréce is a pingvintől származik, éppúgy ahogy a ma ismert összes madárfaj. Nyilván nem annyira felzaklató állítás ez ma, mint egykor volt az, hogy „az ember a majomtól származik”, de azért legalább annyira meghökkentő. És persze legalább annyira pontatlan. Mint ahogy az ember sem a majomtól ered, úgy a madarak őse sem a mai pingvin lehetett, hanem egy régészetileg még fel nem tárt, egyelőre még csak hipotetikusan „azonosított” pingvinszerű ősmadár. Az újszerű madáreredet hipotézisét Kessler Jenő dolgozta ki, aki elméletét a Magyar Tudományban ismerteti. Mielőtt valakit elragadna a túlzott lelkesedés, érdemes idézni magát a paleoornitológus, aki eredményeihez higgadtan hozzáteszi: mindaddig amíg nem kerülnek elő a földtörténeti jura korszakból való leletek, nehéz az elméletét cáfolni, de megerősíteni is.
A kutatókat az evolúciós elmélet diadala óta izgatja, hogy a rendkívül változatos (ma kb. kilencezer fajt ismerünk) és a Föld egészét meghódító madársereglet miféle közös őstől eredhet. Korábban az egyszeri embernek, de sokáig még a rendszertanásznak is madárnak számított minden, ami röpül, például az emlős denevért egyesek még a XIX. században is a madarakhoz sorolták. Tanulságos az is, hogy a mókust Dunántúl egyes helyein kalimpászmadárnak is mondták. Később már az jelentett problémát, hogyan vehető egy kalap alá, mondjuk, a pingvin és az albatrosz, a strucc és a veréb. Márpedig, ha ezek mindegyike madár, azonos rendszertani osztályba tartozik, akkor az evolúciós elmélet szerint feltétlenül közös őstől kell származniuk.
A helyes válasz megadása a paleoornitológusokra vár. Nincs nekik könnyű dolguk. A legtöbb esetben a foghíjas ősmaradvány-sorozatok miatt igen nehéz megkülönböztetni a valóban utód nélkül kihalt típusok képviselőit, a túlélő, de már megváltozott jellegeket mutató utódokkal rendelkezőktől. Az első mezozoikumi ősmadárlelet felfedezése óta így nem sikerült tisztázni a madarak evolúciójának folyamatát és az aktív repülőképesség megszerzéséét sem. Lehet, hogy soha sem sikerül megbízható választ adni, mert az eddig előkerült leletek fosszíliák, csont- és tojásmaradványok, toll-lenyomatok, és a DNS-ük meg zsigereik örökre elvesztek.
Az viszont ténynek tekinthető – állapítja meg Kessler –, hogy a madárevolúció során nem egyetlen fejlődési vonal alakult ki, hanem több eltérő változat, amelyek nem származtathatók egymásból. A jura korszak végétől a kréta korszak végéig négyféle „madárszerű” csoport élt már párhozamosan, a gyíkfarkúak két csoportja, a valódi madarak és a teropodák. Ha valami biztosat lehet mondani, az leginkább csak a ma élő valódi madarak őseire vonatkozhat.
Paradox módon külön problémát jelent a felfedezésük idején ünnepelt Archaeopteryx-példányok, az úgynevezett tollas dinoszauroszok, amelyekkel a problémát a többség letudottnak tekintette – a mai madarakra tollazatukban, külalakjukban nagyon hasonlító, siklórepülésre képes ősállatok sokáig gúzsba kötötték a madarak eredetét kutató tudósok gondolatait. Legtöbbjük ma is úgy véli, ők lehetettek a madárősök. Csakhogy nincs példa az állatvilágban arra, hogy a passzív repülésre képes állatok képesek legyenek az aktív repülésre is, míg fordítva mindennapos. Ráadásul a tollas dinoszauruszok csontváza is merőben eltér a mai madarakétól. Ennek ellenére a kutatók többsége ma is egy fára kapaszkodó, onnan kiterjesztett szárnnyal leugró és elvitorlázó madárőst képzel el.
Archaeopteryx
people.eku.edu
Nagyjából ezzel egy időben született egy másik erős elmélet, amely szerint a talajon futó, mellső végtagjait szárnyszerűen mozgató, biped, két lábon álló dinoszaurusz lehetett az ős.
Kessler Jenő szerint viszont ezek a hipotézisek számos evolúciós törvényszerűségnek nem felelnek meg. Ugyanis mindkettő a törzsfejlődés szempontjából nem sikeres variánsokra épít, márpedig az adott környezeti viszonyok közé nem tökéletesen beilleszkedő egyedek nemhogy szaporodásra, de a túlélésre sincs esélyük.
Fontos körülmény, hogy az aktív (tehát nem sikló) repüléshez nemcsak megfelelő szárny, hanem repülőizomzat is okvetlenül szükséges.
A magyar tudós egy másik evolúciós utat tart valószínűbbnek. A legrégebbi madárleletek (Ornithurae, avagy madárfarkú madarak, amelyek közé tartoznak a ma ismert valódi madarak, a Neornithesek is) a jura és a kréta határáról származnak – Európában, Ázsiában és Amerikában is találtak maradványokat. Van köztük csökevényes szárnyú vízimadár, vízparti röpképes faj, de még futómadár is. Csontozatuk nemcsak egymáshoz hasonlít, hanem a mai madárfajokhoz is. Kessler szerint homogén jellegük és specializáltságuk bizonyítja, hogy jóval korábban alakulhattak ki: a felső triásztól középső juráig terjedően, mintegy 220 millió éve. Az ősöket az Archosauria hüllők közt valószínűsíti. Tőlük származtathatók a krokodilok és a dinók is. Tehát bár közös az ős, de a dinoszauruszokkal párhuzamosan fejlődtek, nem pedig tőlük erednek.
Csakhogy a valódi madarak megjelenéséig terjedő 50–70 millió évből nincsen leletek. Így maradnak a spekulatív bizonyítékok.
A legérdekesebb kérdés, hogy miért és hogyan születhetett meg a hüllőszerű lény evolúciójából az ég madarainak lenyűgöző világa. A kutató szerint a gyíkszerű, biped Archosauria-ős fogó, kapaszkodó mellső végtagjai alakulhattak át szárnnyá. De miért? Hogyan juthatott a madárős úgy aktív repüléshez szükséges szárnyakhoz és új testfelépítéshez, hogy közben az egymást váltó generációk életképessége nem csökkent?
Kessler Jenő szerint a történet nem a levegő azonnali meghódításával, hanem előbb a vízével kezdődhetett. Úgy látja, azért nem lehetett ez másképp, mert míg a repüléshez szükséges izomzatot a vitorlázó repülés közben nem alakulhat ki, mert a szárnycsapások éppenséggel csökkentik a stabilitást, addig a vízben történő evezés nagyon is elősegíti azt. Tehát, hogy kellően profának legyünk, előbb a vízben kellett rágyúrni, hogy aztán jöhessen a repülés.
A mellső végtagok, szárnyak úszásra való használatát éppen a pingvineknél találjuk meg ma is, ám az alkák és egyes récefajok is eveznek a vízben. Ez a mozgásmód ugyannak a mell/hát- és vállizomzatnak a fejletségét követeli meg, amely a repüléshez kell, és eredménye ugyanolyan áramvonalas végtag kialakulása, mint a repülő szárny esetében – állapítja meg Kessler.
Megvolt tehát az izomzat. De hol volt a szükséges szárnyfelület, illetve hol voltak az azt meghatározó evezőtollak? A megoldást ismét a pingvineknél találta meg a kutató. Nekik ecsetszerű-piheszerű primitív tollaik vannak, amelyek nagyban hasonlíthatnak egykor a hüllők testét borítő szarupikkelyek felhasadozása révén létrejövő piheszerű képletekre. Ezek hőszigetelő rétegként működnek, és így működhettek eleinte a madárősöknél is. Ez lehetővé tette nekik, hogy hideg vizes új területeket hódítsanak meg, és kitérjenek a szárazföldi konkurencia elől. Ez lenne tehát az az evolúciós nyereség, amiért „érdemes volt tollat növeszteni”.
A hipotetikus ősmadárból nem nehéz levezetni a mellső, illetve a hátsó lábukkal evező madarak megjelenését. Utóbbiak, a Hesperornisok valószínűleg környezetcsere miatt váltottak hátsómeghajtásra, mivel a tengeri mély vizekből a partmenti sekélyebb vizekbe költözhettek. Ez lett a végzetük is, mert a kréta végi környezetváltozás elől nem tudtak elmenekülni és elpusztultak.
Sokkal bonyolultabb a futó és repülő madarak leszármaztatása. Előbbieknél a szárazföldre való visszatérés jelentheti a külalakváltozás okát. De hogyan tanultak meg repülni a pingvinszerű ősmadarak? Kessler szerint valószínű, hogy a szelekciós nyomás favorizálta a hosszabb tollazattal rendelkező szárnyakkal rendelkező változatokat az eredeti típussal szemben. És szép lassan ez elvezethetett a megfelelő szárnymérethez. Ez nem zárta ki automatikusan a víz alatti evezést, hiszen a röpképes alkák és egyes récék ma is képesek erre.
Valószínűleg a ragadozók támadásai is arra késztették az ősmadarakat, hogy a vizet taposva, szárnyat csapkodva próbáljanak kiemelkedni a habokból. „A rövidebb sikeres próbálkozásokat generációról generációra az egyre hosszabb táv megtétele követhette, míg megjelenhettek az első aktívan repülő, a vízi környezethez egyre kevésbé kötődő, valódi szárazföldi repülő madarak” – ad számot a kutató néhány röpke tízmillió év evolúciójáról.