szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Buddhista korból származó leletekre bukkantak afgán régészek az ország háború dúlta déli részén, ahol az iszlámista felkelők és az afgán kormányerők harcai dúlnak.

Kabultól délre Logar tartományban, mintegy 12 négyzetkilométeres ásatási területen kerültek elő az értékes maradványok.

"A területen egy templom található sztúpákkal, gazdagon ékesített termekkel, kisebb-nagyobb - köztük két hét- és kilencméteres - szobrokkal, valamint színes freskókkal, amelyeket arannyal és érmékkel díszítettek" - közölte Mohammad Nader Raszuli, az afgán régészeti hivatal vezetője.

"A maradványok egy része az időszámításunk szerinti ötödik századra tehető. Bizonyos jelek azonban arra utalnak, hogy néhány darab a Krisztus előtti, sőt a prehistorikus időből származhat" - magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a leletek megóvásához, a pontos kormeghatározáshoz, illetve a további ásatásokhoz külföldi segítségre lenne szükség.

Raszuli szerint a térségben működő rézbányák nem károsították az eddig ismert ásatási területet, de a csempészek már a tavaly kezdődött ásatás előtt fosztogatták a területet, miközben számtalan emléket tönkre is tettek.

Az Afganisztán túlnyomó részét uraló, fanatikusan iszlámista tálibok 1996 és 2001 közötti uralmuk során vallási indíttatásból jelentős műkincspusztítást folytattak. A szoborrombolás legjelentősebb áldozatai lettek a híres bamijáni Buddha-szobrok, amelyeket "iszlámellenes bálványoknak" tekintve teljesen megsemmisítettek.

A több mint három évtizede dúló polgárháború számtalan műkincstől fosztotta meg Afganisztánt. A közép-ázsiai ország régészeti szempontból gazdag lelőhelynek számít, miután a különböző kultúrák, az Iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus és a kínai civilizáció határvonala is évezredeken át ezt a területet keresztezte egymást.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Szegő Iván Miklós Tech

Szenzációs régészeti leletek Luxorban

Hatalmas gránitszobrok sugárútját építhette ki Tutanhamon nagyapja, III. Amenhotep fáraó az ókori Egyiptomban. A luxori templom környékén most találtak erre újabb meggyőző bizonyítékot egyiptomi archeológusok – közölte a helyi régészeti hatóság vezetője, Zahi Hawass.

MTI Kult

„Az évszázad lelete” hevert a Yale Egyetem pincéjében?

Vélhetően Diego Velázquez spanyol festő eddig ismeretlen művére bukkantak az amerikai Yale Egyetem pincéjében, szakértők máris az "évszázad leletéről" beszélnek. A vallási ihletésű mű a La educación de la Virgen (A szűz nevelése) címet viseli, és ez idáig úgy vélték, a spanyol iskola egyik mestere festette - számolt be csütörtökön az El País című spanyol napilap.