Szosztra megépítését az erődben talált felirat tanúsága szerint Antoninus Pius császár rendelte el Kr.u. 147-ben, s valószínűleg "postakocsi-állomásként" működött az ókori hadiút mentén. A régészek feltárták a Szosztra-erőd legkorábbi, 2 méter vastagságú kőfalát, amelyet a Kr.u. II. században itt állomásozó ezerfős katonai egység (cohors) katonái emeltek. Megtalálták az erődöt körülvevő árkot, amely 2 méter mély és 5 méter széles - olvasható a Novinite angol nyelvű bolgár hírportálon.

A hatalmas kőlapokkal kikövezett római út 7 méter széles, a Bulgária területén valaha feltárt római utak közül ez maradt fenn a legjobb állapotban. A bolgár régészek az ókor "gyorsforgalmi" útjának nevezték el.

A Balkán-hegységen keresztül vezető hadiút az Ulpia Oescus Duna-parti római várost kötötte össze Philippopolis-szal (mai Plovdivval). Az út kulcsfontosságú a Kr.u. IV. században a Római Birodalom számára, mivel a balkáni területeit a Dunától északra fekvő provinciáival kötötte össze. Itt épült meg Nagy Konstantin római császár utasítására az ókori idők legnagyobb hídja, amely 2,5 kilométer hosszú és 6 méter széles volt, s Kr.u. 328 és 355 között létezett. A következő híd a Duna alsó szakaszán majd 1600 évvel később, 1954-ben épült meg.