A "bolgár Stonehenge-nek" is nevezett struktúra három évezreddel idősebb, mint híres angliai "rokona". Ám míg az utóbbit kőből emelték, a balkánit földmunkával hozták létre, több tonnányi talajt megmozgatva, míg kialakították a patkó alakú építményt - olvasható a Sofia Echo angol nyelvű bolgár hírportálon.

A régészek szerint az őskori emberek a naptemplom segítségével állapították meg, hogy mikor kell vetni és aratni, de a helyszín különböző szertartásoknak, termékenységi rítusoknak is helyt adott. A szentély térségében agyag- és kőkorongok tucatjait fedezték fel, amelyek a Napot jelképezték, és áldozati ajándékok lehettek.

A lelet érdekessége, hogy az őskori létesítményt Ohoden falu mellett tárták fel, abban a térségben, ahol a bolgár régészek által az első európai férfinak nevezett Hriszto földi maradványait találták meg a közelmúltban.