Aki látta, biztos emlékszik még a Különvélemény (Minority Report) című filmben látható számítógépre. Egy hatalmas, átlátszó kijelző előtt Tom Cruise egy kesztyű segítségével hadonászott, de nem ért hozzá egyszer sem: a számítógép a színész kézmozdulatait és kéztartását elemezte, majd ennek megfelelően pakolgatta ki a képeket, videókat, információkat a kijelzőre. Az ablakmozgatásnál nem a fejlécre kellett „kattintani”, hanem csak megragadni az ablakot, és eldobni a sarokba. Az adatbázisban való kereséshez is lapozás szerű csuklómozdulatokat kellett végezni: az egész hihető volt és nagyon-nagyon látványos.
Ha azt gondoljuk, ezt csak a film kedvéért csinálták, tévedünk. Ez a kezelőfelület konkrétan létezik, és egy egész cég dolgozik rajta. Kitalálója egy bizonyos John Underkoffler, aki nevet is adott a jövő kezelőfelületének: g-speak. A g-speak Spatial Operating Environmentet az Oblong cég mérnökeivel fejlesztette ki és minden tekintetben 3D-s technológiákra épül. A felhasználó mozdulatai, a kijelző, az adatok tulajdonságai mind a térben értelmezettek, és ahogy a cég oldalán található videóból is látszik, igenis lehet előny még akár táblázatkezelésnél is a 3D-s megjelenítés és a mozdulatokkal való vezérlés.

A jövőbe mutató technológia másik nagy előnye, hogy a szobában lévő összes eszköz összekapcsolódását feltételezi, vagyis ha például „megfogunk” egy adatot, mondjuk egy képet a nagy kijelzőn, és azt szó szerint átdobjuk a szoba másik sarkában található notebookunkra, akkor az valóban átkerül arra a notebookra, és azonnal meg is jelenik annak kijelzőjén. Természetesen ehhez még nem áll rendelkezésre megfizethető technológia, hiszen nagyon precíz és drága mozgásérzékelők, kamerák, kijelzők és egyéb eszközök sora szükséges ahhoz, hogy mindez a valóságban is működjön. A fejlesztők meglátása szerint ez a fajta új felfogás legalább akkora áttörést jelent az ember-gép kapcsolat terén, mint annak idején, 1984-ben az első, mindenki számára hozzáférhető grafikus UI (User Interface).

A test mint kontroller
Amíg azonban a holnapután technológiája csupán fejlesztői laborokban működik, a következő  generációs eszközök már a boltok polcain várják a vállalkozó kedvű felhasználókat. Az első komoly lépést ezen a területen a Nintendo tette meg évekkel ezelőtt a Wii-vel. A játékkonzol nem volt sem okos, sem erős, a játékok sem néztek ki olyan jól, mint a konkurens konzolokon, az egyedi mozgásérzékelős irányítás azonban kasszasiker lett. Most ugyanezt láthatjuk a Microsofttól Kinect néven, valamint a Sonytól Move márkanév alatt. A technológiák nagyjából egy kaptafára készültek, vagyis vannak mozgásérzékelő kamerák és akár szenzorok is, a játékos pedig a tévé előtt ugrálva irányítja virtuális karakterét.

A játékos világon kívül a PC-k és mobil eszközök területén óvatosabb, ám annál hasznosabb változásokat figyelhetünk meg. A PC-knél már általános a webkamera, amiket hamarosan egyre több szenzor fog kiegészíteni. Ezek segítségével a PC eddig nem tapasztalt „intelligenciára” tehet szert: észlelheti, ki és mikor ül le a gép elé, leegyszerűsödhet az azonosítás, a fényviszonyok és a jelenlét érzékelésével jelentősen javítható az energiagazdálkodás stb. Emellett egyre több asztali és mobil gépnél is megjelenik az érintőképernyő, ami – ha módjával használják – nagyon hasznos kiegészítése lehet a klasszikus egér-billentyű kombinációnak.

Alkalmazkodó  mobilok
A mobil eszközök terén nagyon komoly változást hoznak az újabb kezelőfelületek. Az érintőképernyő  ma már majdhogynem kötelező, ám az új multitouch kijelzők már korlátlan számú pontot képesek lesznek érzékelni. A szenzorok is látványos extrákat adnak a mobil készülékekhez: az új eszközök már érzékelik, hogy éppen hol vannak (zsebben, táskában vagy például az asztalon) és ehhez mérten változtatják meg a beállításaikat előre rögzített profilok alapján. Például az asztalon nem rezeg a telefon, a táskában viszont hangosabban csörög, a zsebben pedig éppen a rezgés erősebb.

A rengeteg szenzor és pozícionáló  eszköz által nyújtott adat segítségével hamarosan megvalósulhat az „intelligens” mobil eszköz, ami képes az aktuális felhasználási területhez alkalmazkodni. A GPS, wifi és 3G/4G cellaadatok alapján pontosan tudja, éppen hol vagyunk, a sebességünkből és egyéb környezeti tényezőkből megállapítja, mit csinálunk, majd ehhez mérten átszabja nemcsak a beállításokat, hanem akár a teljes kezelőfelületet. Például otthon univerzális távirányítóvá vagy éppen egyszerű VoIP telefonná alakul, ám amint beülünk a kocsiba, mobiltelefonként rákapcsolódik a Bluetooth kihangosítóra és a GPS felület is aktiválódik. A vonaton ülünk? A kezelőfelület multimédiás lejátszóvá alakul, amelyen könnyedén megtaláljuk kedvenc zenéinket, filmjeinket, amiket akár otthoni médiaszerverünkről is streamelhetünk a mobilunkra. Mindez ráadásul nem is a távoli jövő, a technológiák javarészt rendelkezésre állnak, és több cég is gőzerővel dolgozik azon, hogy mindez minél hamarabb elérhető legyen bárki számára.
Ha további érdekességek érdeklik az IT világ trendjeiről, lapozza fel a techline.hu szakmai támogatásával készült IT Plusz 2011 kiadványt, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál vagy megrendelhet itt.