szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A sarkkörökön túl, ahol a nappal és az éjszaka akár fél évig is eltarthat, egészen átértelmeződik a napfelkelte fogalma: a grönlandi rádió (KNR) szerint a nyugat-grönlandi Ilulissatban már kedden (január 11-én) 12:56-kor felkelt a nap, pedig alapesetben először január 13-án kellett volna előbukkannia a sarki éjt követően.

Grönland harmadik legnagyobb, 4500 lelket számláló városának lakói aggódnak a nap korai feltűnése miatt. "Ide mindig csak január 13-án érkezik meg a nap. Valami nincs rendjén" - idézte a KNR Holger Sivertsen 74 éves lakost.

A kutatók kizárják, hogy a jelenségnek geofizikai vagy csillagászati okai volnának. "A csillagzat állásán biztosan nem változott semmi" - nyilatkozta Wolfgang Lenhardt, az osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) geofizikai részlegének vezetője a Der Standard osztrák lap internetes kiadása szerint. A föld tengelyének és forgásának adatait ugyanis folyamatosan ellenőrzik.

Thomas Posch, a Bécsi Egyetem asztronómusa szintén kizárta, hogy a sarki éjszaka korai végének csillagászati oka volna. Azt gyanítja, hogy a megfigyelés a horizont helyi változására vezethető vissza. A grönlandi jégtakaró felgyorsult olvadása révén alacsonyabban helyezkedhet el a horizont, és az eddigieknél korábban láttatja meg a napot - ez tűnik szerinte a legkézenfekvőbb magyarázatnak.

Lenhardt úgy véli, hogy ezen kívül még egy légköri jelenség is szóba jöhet, nevezetesen jégkristályok által kiváltott tükröződés a levegőben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Fürjes Judit Vélemény

A nap süt, de oda sem bagózunk

Napelemek telepítésével a magyar villamosenergia-fogyasztás többszöröse is fedezhető lenne – állítja a mintegy 50 céget, kutatóintézetet összefogó Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) nemrég közzétett jelentésében. Mennyire megalapozott ez az állítás, hol tart Magyarországon a napenergia hasznosítása? – kérdeztük Bársony Istvánt, a MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének igazgatóját, az oktatást, kutatást és innovációt egyaránt felkaroló platform szakmai vezetőjét.